A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

Szerkesztői tájékoztató

A BNB és az ötös bizottság üléseiről közreadott „jegyzőkönyvek" és a hozzá készült jegyzetapparátus érzékelteti azt a sokrétű és felelősségteljes tevékenységet, amelyet a fővárosi nemzeti bizottság és szűkebb testülete nemcsak a főváros, hanem az egész ország életének megindításáért és újjáformálásáért végzett. Az Ötös bizottság utolsó ülését 1945. március 19-én tartotta. Sem az ülési jegyzőkönyvekben, sem a BNB egyéb iratanyagában a bizottság megszüntetésére vonatkozóan semmiféle támpontot, magyarázatot nem találtunk. A sajtóban megjelent cikkek szerint az ötös bizottság megszüntetése és a BNB 1945. március 28-i átalakítása a fővárosi törvényhatósági bizottság március 21-re tervbevett megalakításával függött össze.

1 (Az ideiglenes törvényhatósági bizottság megalakítására csak május 16-án került sor. A törvényhatósági bizottságban a baloldali erők voltak többségben, miután a szakszervezetek is képviseletet nyertek, a törvényhatóság elnöke Szakasits Árpád lett, aki egyúttal a főpolgármesteri jogkört is gyakorolta, polgármesterré Vas Zoltánt választották.) Az ötös bizottság csendes megszűnése és ezt követően a BNB 1945. március 28-i átalakítása nem választható el azoktól a vitáktól, problémáktól, amelyeket a nemzeti bizottságok létrejötte és működése a magyar társadalmi-politikai életben felvetett. A nemzeti bizottságokhoz hasonló szerv korábban még sosem létezett, beilleszkedésük és elhelyezkedésük 1944-45 fordulójának hónapjaiban számos vonatkozásban rendezést igényelt. A nemzeti bizottságok és az államhatalmi szervek közötti viszony tisztázásának szükségessége már korán, 1945 legelején felmerült. A rendezésre az első kísérlet a január 4-én kiadott 14/1945. M. E. sz. rendelet volt, amely a közigazgatás ideiglenes újjászervezéséről szólt. A rendelet többek között kimondta: „A nemzeti bizottságok, mint a helyi demokratikus pártok szövetségei, politikai szervei, tehát maguk ne illeszkedjenek be a közigazgatás szervezetébe."

2 A rendelet végrehajtása nehezen volt megvalósítható a fővárosban. Igaz, a BNB legelső intézkedéseinek egyike a főváros polgármesterének, alpolgármestereinek kinevezése volt, gyorsan talpra álltak a polgármesteri ügyosztályok és a kerületi elöljáróságok, a nemzeti bizottságok a fővárosban szervezetileg nem illeszkedtek bele a közigazgatásba. De egyrészt a volt tisztviselők igazolásának elhúzódása, új szellemű rendeletek hiánya, szükségessé tette a nemzeti bizottságok beavatkozását a hivatali apparátus működésébe, másrészt a törvényhatósági bizottság megalakulásának késlekedése a BNB-t hónapokon át a fővárosi közigazgatás legfelsőbb helyi fórumává is tette, mint ezt a közreadott dokumentumok bemutatják, bemutatják. A BNB és az Ideiglenes Kormány, illetve annak miniszterelnöke között lezajlott viták (a nemzeti bizottságok összetétele, a BNB által eszközölt egyes kinevezések stb.) is közrejátszhattak abban, hogy Dalnoki Miklós Béla 1945. március 10-én - a nemzeti bizottságok által állítólag elkövetett túlkapások miatti szovjet interpellációra hivatkozva - a Minisztertanács elé terjesztette a nemzeti bizotságok működésére vonatkozó rendelettervezetet. A Minisztertanács kommunista tagjai megakadályozták a tervezet tárgyalását és azt indítványozták, hogy a ter1. Függelék I. 3. sz. irat. 265. old. 2. M. K. 1945. január 4. 1. sz.