A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

sei sem mindenben találkoztak a magyar demokrácia érdekeivel. A 390/1945. számú miniszterelnöki rendelet előzetes cenzúrának veti alá a lapok közleményeit.

15 Igaz ugyan, hogy ezt a rendeletet nem lehet végrehajtani, de ez nem szolgál mentségére sem a kormánynak, sem a kormány sajtópolitikájának. Más jelei is vannak annak, hogy bizonyos fasiszta törekvések is jellemzik a kormány sajtópolitikáját. A közelmúltban is tapasztalható volt, hogy éppen olyan bizalmas utasítások jönnek, mint amilyenekkel unos-untalanul lehetett találkozni az elmúlt esztendőkben, a reakció legsötétebb éveiben. Most is vannak kötelező közlemények, most is vannak „pro domo" utasítások, amelyekben felszólítják a lapokat, hogy ezt és ezt közöljék, vagy pedig, milyen terjedelemben hozzanak bizonyos közleményeket. Itt felhozzák azt, hogy a kormány, illetve a miniszterelnökség sajtóosztálya tudja legjobban, hogy az egyes lapoknak milyen terjedelemben és milyen értelemben kell foglalkozniuk bizonyos jelenségekkel. El kell mondania itt azt a kirívó esetet is, amely éppen a BNB legutóbbi ülésével kapcsolatban történt meg. Tudomást szerzett a felszólaló arról, hogy a miniszterelnökség a BNB legutóbbi üléséről kiadott MTI tudósítás következtében olyan tervekkel foglalkozik, hogy a BNB üléseiről kiadandó MTI tudósítást előbb cenzúrázzák, megnézik, hogy milyen közleményt akarnak eljuttatni a lapokhoz. Ez ellen a legélesebben tiltakozni kell. A BNB a Függetlenségi Front politikai szerve, a nép politikai szerve és ha itt bizonyos politikai kérdéseket szóvá tesznek, éppen azért teszik szóvá, hogy a magyar nép érdekeit védjék s ha az itt napirendre kerülő ügyekben döntések történnek s azokat a bizottság elfogadja, akkor szükséges, hogy ezek a döntések vagy határozatok nyilvánosságra is kerüljenek. A BNB tehát a magyar demokrácia érdekei felett őrködik, annak az érdekeit védelmezi. Nem az a cél a Nemzeti Bizottság üléseivel, hogy itt 18-20-an tudjanak bizonyos kérdésekről és határozatokról, hanem az, hogy ezeket a kérdéseket a legszélesebb nyilvánosság előtt megvitassák. Ezzel szemben a miniszterelnökség sajtóosztályának az a törekvése, hogy lehetetlenné akarja tenni a BNB politikai hivatásának teljesítését. Ha ez a jelenség így folytatódik, akkor a sajtó terén rövid idő alatt sokkal nagyobb dzsungel keletkezik, mint amilyen a pártalakulások terén tapasztalható. Ha szabadjára engedik a sajtót és mindenkinek engedélyt adnak lapindításra, akkor rövidesen a napilapoknak olyan tömegével kell számolni, amelyekkel a magyar demokrácia komoly erői nem tudnak megbirkózni. Ezek a lapok ellenőrzés nélkül állnak majd, nem a Magyar Függetlenségi Frontba tömörült pártok politikai felelőssége alatt dolgoznak, hanem teljesen szabadon, minden politikai ellenőrzés és felelősség nélkül, s így melegágyai lesznek mindenféle reakciós törekvésnek, mint ahogyan az az említett lapban is tapasztalható. Éppen ezért javasolja a BNB-nek, hogy a legélesebben tiltakozzék a miniszterelnökség sajtóosztályának ilyen sajtópolitikája ellen, mert ebben a BNB a magyar demokrácia érdekeinek súlyos veszélyeztetését látja. KOVÁCS IMRE csatlakozik az előtte szóló indítványához, különös tekintettel a papírhiányra és arra, hogy újabban olyan lapok kapnak engedélyt, melyeknek működése az elmúlt időkben sem volt a demokrácia szempontjából kívánatos. A már megjelenő Reggel című úgynevezett félhivatalos kormánylap azt a régi, most már szokatlan és idegen zsurnalisztikái szellemet akarja feltámasztani és képviselni, amelynek ma már nincsen helye a demokratikus életben. Nem kívána-