Pest-Budai hivatali utasítások a XVIII. században - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 6.(Budapest, 1974)

PEST - (Külvárosok) - 50. A terézvárosi bíró utasítása 1765. dec. 17.

Neuntens und Leztlichen wird er, Richter allen fleißes darob seyn, dafern etwas, so in diser seiner Instruction nicht enthalten wäre, verbeßeret oder abgeändert werden könte, getreulich anzuzeigen, Vor welche seine Bemüehung er, Richter, so Lang er in disem officio seyn werde, portion-, quartier- und wacht-frey seyn solle. Datum ex Senatus Consulto Pest den 29

n Április 1736. Fogalmazvány. A bíró kijelölésére és megesketésére kiküldött két tanácsos aznapi jelentésének A melléklete. Uo. B mell. a bíró, C mell. a kijelölt két esküdt eskümintája. (A bíróesküt 1748. jún. 6-án Göreth Simon is letette.) Pesti lt. Instr. 2. A „város előtti község" megszervezésére 1733-ban történt az első lépés, amikor Pindter Mátyás téglaégető mestert külvárosi elöljáróvá nevezték ki. Három évre rá a két tanácsi biztos a „Lerchenfeld", a későbbi Józsefváros területén élő lakosság számára nevezett ki bírót és két esküdtet. Ebből az alkalomból készült az előre megfogalmazott utasítás. Vö. Nagy Lajos: A Terézváros kialakulása, TBM XI. 115. és Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása, TBM XV. 339. A bíró és a kisbíró (Kleinrichter) porciómentességét megerősítette a tanács 1738. jan. 21-i és 1742. jan. 12-i határozata is, Corpus Stat. IV/2. 719., 724. 1743-ban a két tanácsi biztos a Lerchenfeld lakosainak ötös jelölését mellőzve ismét Tauser Ferdinándot nevezte ki bírójukká, és két esküdtet állított melléje. Pesti lt. Instr. 18. 50. A terézvárosi bíró utasítása 1765. dec. 17. A tanács Strauss Fülöpnek, a felső külváros élére állított bírónak a következő utasítást adja: 1. Kisebb jelentőségű ügyekben (adósság, veszekedés) a melléje rendelt esküdtekkel együtt kiegyezteti a feleket, az igazi bűnügyekben azonban (lopás, sebesítés) a tettest elfogatja, átadja a városi őrmesternek, és jelentést tesz a városbírónak és a tanácsnak. 2. A koldusok, szolgálatot kerülők és más gyanús elemek felkutatására hetenként többször is megvizsgálja a gyanús helyeket, az ilyenek házigazdáit a bírónak jelenti; büntetésük 6 birodalmi tallér, fizetésképtelenség esetén kemény fogság. 3. Nem túr meg olyan zsellért, akinek nincs védelmi jegye; kihirdeti, hogy az ilyen jegyeket egyik a másiknak át ne adja, és ha ilyet talál, a házigazdát és lakóját példás büntetés végett feljelenti. 4. A fogadósoknak a náluk megszálló idegenekről a legközelebb lakó külvárosi bírónak vagy esküdtnek jelentést kell tenniük, s a gyanúsakról ők referálnak a városbírónak. 5. A külvárosi bíró a fogadókban és kocsmákban télen 8, nyáron 9 órákor véget vet a zenének, és a vendégeket nyugodni küldi; ha nem engedelmeskednek, a gazdával együtt letartóztatja őket, és másnap a városbírónak jelentést tesz. 6. A házakban és az utcákon mutatkozó hiányokról és szabálytalanságokról jelentést tesz a városbírónak. Utasítását pontosan teljesíti; aki intézkedései miatt rágalmazza vagy sértegeti, büntetés alá esik. 161