Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

szóvá tesznek, éppen azért teszik szóvá, hogy a magyar nép érdekeit védjék s ha az itt napirendre kerülő' ügyekben döntések történnek s azokat a bizottság elfogadja, akkor szükséges, hogy ezek a döntések vagy határozatok nyilvánosságra is kerüljenek. A BNB tehát a magyar demokrácia érdekei felett őrködik, annak az érdekeit megvédelmezi. Nem az a cél a Nemzeti Bizottság üléseivel, hogy itt 18—20-an tudjanak bizonyos kérdésekről és határozatokról, hanem az, hogy ezeket a kérdéseket a legszélesebb nyilvánosság előtt megvitassák. Ezzel szemben a miniszterelnökség sajtóosztályának az a törekvése, hogy lehetetlenné akarja tenni a BNB politikai hivatásának teljesítését. Ha ez a jelenség így folytatódik, akkor a sajtó terén rövid idő alatt sokkal nagyobb dzsungel keletkezik, mint amilyen a pártalakulások terén tapasztalható. Ha szabadjára engedik a sajtót és mindenkinek engedélyt adnak lapindításra, akkor rövidesen a napilapoknak olyan tömegével kell számolni, amelyekkel a magyar demokrácia komoly erői nem tudnak megbirkózni. Ezek a lapok ellenőrzés nélkül állnak majd, nem a Magyar Függetlenségi Frontba tömörült pártok politikai felelőssége alatt dolgoznak, hanem teljesen szabadon, minden politikai ellenőrzés és felelősség nélkül, s így melegágyai lesznek mindenféle reakciós törekvésnek, mint ahogyan az az említett lapban is tapasztalható. Éppen ezért javasolja a BNB-nek, hogy a legélesebben tiltakozzék a miniszterelnökség sajtóosztályának ilyen sajtópolitikája ellen, mert ebben a BNB a magyar demokrácia érdekeinek súlyos veszélyeztetését látja. KOVÁCS IMRE csatlakozik az előtteszóló indítványához, különös tekintettel a papírhiányra, és arra, hogy újabban olyan lapok kapnak engedélyt, melyeknek működése az elmúlt időkben sem volt a demokrácia szempontjából kívánatos. KOVÁCS IMRE a már megjelenő Reggel c, úgynevezett félhivatalos kormánylap azt a régi, most már szokatlan és idegen zsurnalisztikái szellemét akarja feltámasztani és képviselni, amelynek ma már nincsen helye a demokratikus életben. Nem kívánatos, hogy olyan újságok jelenjenek meg, amelyek pletykáznak és arról írnak, hogy mi újság a Dunaparton, milyen élet van a lokálokban és a kávéházakban. Értesülése szerint, egy másik, hétfői politikai lap engedélyét is kiadták Vadnai Endrének, aki Hétfő Reggel címen akarja megindítani a lapot. Félti a demokratikus frontba tömörült lapokat, hogy kisebbségbe kerülnek az új lapokkal szemben. Mivel fenn akarják tartani azt, hogy ne legyen előzetes cenzúra — hiszen a pártok elég garanciát szolgáltatnak arra, hogy lapjukban nem jelenik meg felelőtlen írás —, előáll az a helyzet, hogy az új lapok engedélyezésével végül nem is lesz demokratikus sajtó, hanem egy áttekinthetetlen sajtó, amely nem tükrözi híven a politikai életet. A BNB-nek ragaszkodnia kell ahhoz az álláspontjához, hogy csak pártok kaphassanak lapengedélyt. Ugyanakkor a Nemzeti Parasztpárt nem tudja megkapni a pártközi megállapodás szerint neki járó lapengedélyt. Javasolja, hogy mondja ki a BNB azt, hogy lapengedélyt csak pártok kaphatnak. SZAKASITS ÁRPÁD helyesnek tartja előtte szóló véleményét. A sajtópolitikának az ellen az irányzata ellen, amellyel a BNB-t kontroll alá akarja vonni, a legélesebben tiltakozik. A BNB létalapját éppen a közvéleményre gyakorolt hatása teszi, és az aki Nemzeti Bizottság létalapjához nyúl olyan területhez közeledik, ahol meg kell, hogy égesse magát és meg is fogja égetni magát, mert az NB a maga szabadságát nem adhatja fel. A sajtószabadságot sem akarjuk feladni. NÉMETY JENŐ „de ki kritizál minket!" SZAKASITS ÁRPÁD utal Gerő Ernőnek a Szoc. dem. párt elleni támadására