Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

törvény által tárgyalt kategóriákat. Addig azonban a minősítési törvénybe ütköző kinevezéseket a BNB közvetlen hozzájárulásával lehet eszközölni. 1 ELNÖK felkéri Ries Istvánt, hogy adja elő a napirend következő pontját, az a^ralmazottak rehabilitálási rendeletének módosításáról. RIES ISTVÁN bejelenti, hogy a kormány errevonatkozólag rendeletet adott ki. A rendelettel szemben sok panasz merült fel. A szövegezés felületes és hiányos. Nem elég a kifejezetten politikai vétségért elítéltek rehabilitálása; voltak sokan, akiket ezerféle más jogcímen sújtottak jogtalan büntetéssel, holott a valóságban politikai magatartásukat ítélték el. Szükséges volna olyan kiegészítés, melynek értelmében bárki folyamodhat rehabilitálásért, természetesen megfelelő kivizsgálás után. Javasolja, hogy ez esetben az ügyeket egyénenként bírálják el, de azoknak ügyét, akiket az 1921 :III. t. c. alapján és más, nyilvánvalóan politikai vétségeket sújtó jogszabály értelmében ítéltek el, ne kelljen külön-külön elbírálni. Ugyancsak nem elegendő az ítélettel befejezett ügyek rehabilitációja. Sok esetben nem is került sor ítéletre és az állástól való felfüggesztés vagy elmozdítás megtörtént már a nyomozás stádiumában. A 4. § is kifogásolható. Akkor politikai magatartásukért állásvesztésre ítélték, a rendelet most arról tanakodik, vajon nyugdíjba vagy kegydíjba részesítse őket. Ez megalázás. Ugyancsak lehetetlen ahhoz kötni a rehabilitációt, hogy az illető lényeges anyagi kárt szenvedett-e avagy nem? Az is kitűnik, hogy a rendelet készítői nem tudják, hány emberről van szó. Ezért fáznak megfelelő anyagi kielégítésről gondoskodni. Kétségtelen, hogy a rehabilitálandót az a nyugdíj illeti meg, amelyet, akkor kapna most, ha állásában megmaradt volna. Indítványozza, jelöljön ki a BNB háromtagú bizottságot, amely lehetővé teszi rendelettervezet elkészítése által, hogy a kormány a legrövidebb időn belül módosítsa előző rendeletét. ELNÖK határozatilag kimondja, hogy a BNB háromtagú bizottságot küld ki, melynek tagjai: Ries István dr., Supka Géza dr. és Széli Jenő, a korábban megjelent rehabilitációs rendelet módosítására tervezetet dolgoznak ki és ezt a legsürgősebb hatálybaléptetés céljából, miután a BNB legközelebbi ülésén bemutattak, a kormány elé terjesztik. A rendelettervezet alapelvei azonosak legyenek Ries bizottsági tag által előadott irányelvekkel (lásd fent). Akiket nyilvánvalóan politikai vétségért ítéltek el, azok minden további nélkül rehabilitálva vannak, más esetekben egy kijelölendő törvényszéki tanács dönt. 1. Az 1150/1945. M. E. számú rendelet ugyan általános elvként leszögezte, hogy „közszolgálati alkalmazáshoz az érvényes törvényekben és rendeletekben előírt képesítési kellékek megléte és igazolása továbbra is szükséges", de lehetővé tette, hogy az illetékes miniszter (főiskolai képesítésű állásoknál a kormány) mentesítést adjon. A 10.170/1945. M. E. számú rendelet ún. alkalmassági vizsgát rendszeresített, amelynek letétele az érettségi bizonyítványt pótolta, s feljogosított a közigazgatási képesítő tanfolyamoknak, valamint mindazoknak a közigazgatási tanfolyamoknak a látogatására, amelyeken a részvételt a jogszabályok középiskolai végzettséghez kötötték. 6 81