Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

JÁMBOR ALAJOS javasolja, hogy a megváltás 500 pengős jövedelemig 8 pengő, 1000 pengős jövedelemig 15 pengő, azon felül egy napi kereset legyen. 3 napot javasol. TILDY ZOLTÁN javasolja, hogy a magasabb jövedelmeknél a napok számában is érvényesüljön a progresszivitás. BECHTLER PÉTER kijelenti, hogy aki Buda mai állapotát látja, az tudja, hogy a három nap nem elég. KOSSÁ ISTVÁN indítványozza, hogy az 1000 pengőn aluli jövedelműek 3, a 2000 pengőn aluliak 4 és a 3000 pengőn aluliak 5 napot legyenek kötelesek megváltani. FARKAS FERENC javasolja, hogy mindezen alapelvekre hívják fel a közmunkatanács elnökének figyelmét, de végeredményben Ő kalkuláljon. POLGÁRMESTER tisztázni kívánja, hogy a jövedelem fogalmának körébe a családi pótlék és a lakbér is bele tartozik-e. ELNÖK javasolja, hogy mivel a munkásságnál a lakbért nem számítják külön, az összjövedelmet vegyék tekintetbe. ELNÖK határozatilag kimondja, hogy a Közmunkák Tanácsa elnöke által előterjesztett közmunkarendelettervezetet a BNB jóváhagyja azzal a kiegészítéssel, hogy felhívja figyelmét a progresszivitás elvére, mely érvényesítendő mind az egynapi munka megváltási értékében, mind a megváltandó munkanapok számában, éspedig olyanformán, hogy a megváltás 500 P.-ős jövedelemig 15 P, azon felül egy napi kereset legyen; a megváltandó munkanapok száma 1000 P.-ős jövedelemig 3, 2000 P.-ős jövedelemig 4, 3000 P.-Ős jövedelemig 5 legyen. Mindezeket figyelembevéve a lehetőséghez képest, a végső számítási kulcsot a Közmunkák Tanács elnöke számítsa ki. ELNÖK felkéri Farkas Ferencet ismertesse a napirend második pontját: az igazoló bizottságokról? FARKAS FERENC előadja, hogy az erre vonatkozó miniszteri rendelet alkalmatlannak bizonyult. A rendeletet bizonyos vidéki horizont jellemzi, pesti viszonylatban azonban nem állja meg a helyét. Hét embert ma nem olyan egyszerű egybehívni. A kebelbéli és a jogász előállítása ugyan nem oly nehéz. De javasolja, hogy a hat szükséges tagból hármat sorsoljon ki a bizottság és a megjelent két tag is folytassa a munkát. GERŐ ERNŐ előadja, hogy a kérdés valóban sürget. Panaszok vannak, hogy reakciós elemek még mindig bent ülnek vállalatoknál, intézményeknél például a rend6. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 4-én tette közzé a Magyar Közlönyben a 15/1945. M. E. számú rendeletét a közalkalmazottak igazolásáról. Ettől függetlenül a BNB február 16-án határozatot hozott az igazolási eljárás megindításáról a fővárosban és március 16-i határozatában az igazolási eljárást kiterjesztette minden intézmény alkalmazottaira, sőt a szabadfoglalkozásúakra (művészek, kereskedők, iparosok, stb.) is. Kimondta azt is, hogy a politikai múlt vizsgálata a BNB hatáskörébe tartozik. Ezt az utóbbi álláspontot a kormány is magáévá tette, valamint a BNB-nek azt a kezdeményezését, amellyel helyet biztosított az igazoló bizottságokban a szakszervezetek képviselőinek. A nem közalkalmazottak igazolásáról a kormány csak jóval a BNB határozata után rendelkezett. (A fővárosban folytatott igazolási eljárásra vonatkozóan lásd még e kötet 36. és 81. számú iratait.)