Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

őrségen. De a megoldás nem az, hogy túlteszik magukat a meglévő rendelkezéseken. Javasolja, hogyha az egyik tag nem jelenne meg a bizottságban, azt azonnal jelentsék pártjának. Továbbá, hogy a bizottságokba közel lakó helyi emberek neveztessenek ki. Továbbá, hogy sürgősen küldjenek ki oda bizottságot, ahol nincs, pl. a rendőrségre, ahol a demokratikus érzelműek nem akarnak együtt ülni a reakciósokkal. Továbbá mondja ki a BNB, hogy oly esetben, ahol nincs elég ok a népbíróság elé utalásra, de az illető fasiszta, nyilas, munkatáborba utalható legyen. Továbbá a pártok hívják össze az igazoló bizottsági megbízottaikat és magyarázzák meg nekik egységesen az intenciókat. ROSMAYER javasolja, hogy a BNB oktassa ki egységesen Őket. KOVÁCS IMRE bejelenti, hogy a rendeletet úgyis megfogják változtatni, mivel a kiszabandó büntetések közül hiányzik a hivatalvesztés fokozata. Javasolja, hogy mondja ki a BNB, hogy hivatalvesztésre is ítélhetnek a bizottságok. Bejelenti továbbá, hogy mint bizottságelnök sokszor kerülnek eléje pártok tagjainak (kommunista párt) ajánló levelei, melyek az ijesztően terhelt tisztviselő különböző ellenállási mozgalmi érdemeiről tanúskodnak. Javasolja, hogy ilyen igazolásokat ezentúl csak a pártközponton keresztül lehessen kiadni. Javasolja továbbá határozza meg a BNB, milyen eljárással és milyen jogi kerettel működjenek a bizottságok. ELNÖK Kovács Imrét rendreutasítja, amiért felszólalásával három bizottsági tagot előzött meg. BECHTLER PÉTER előadja, hogy a nehézségek forrása az, hogy Ő, mint a bizottságok megszervezésével megbízott, a megbízottak listáját későn kapta meg a pártoktól. Ő is hibának tartja, hogy nincs lehetőség az állásvesztés kimondására, ha az illető a „vezető állásra nem alkalmas" minősítésnél súlyosabb, de a népbíróság elé utalásnál enyhébb ítéletet érdemel. Javasolja, hogy állásvesztést és munkatáborba küldést is ki lehessen mondani. A rendőrségre azért nem küldtek még bizottságot, mert a kérdőíveket még nem küldték ők vissza. ELNÖK kijelenti, hogy határidőt kellett volna adni nekik. BECHTLER PÉTER javasolja, hogy a határozatképességhez elegendő legyen 3 jelenlévő tag. Bejelenti, hogy a Polgári Demokrata párt is szót kért az igazoló bizottságokban. Javasolja, hogy ott, ahol eddig a szakszervezetet osztották be az ötödik párt helyett, ott maradjon is így; de ezentúl igyekezzenek a Pártnak is helyet biztosítani. RIES ISTVÁN előadja, hogy hibák vannak a rendeletben, pl. köztisztviselőket csak 39 szeptember utáni magatartásuk alapján vonhatnak felelősségre. A Népbírósági rendelet is rossz. Nem széles körű keret rendelet, hanem szűken mért konkrét esetekre szorítkozik. Ne legyünk humánusabbak mint tizenkilenc. Javasolja: az igazoló eljárás során mondhassák ki az állásvesztést, és több büntetés együttes alkalmazását is. Továbbá, hogy három tag jelenléte elég legyen a határozatképességhez. Továbbá, hogy a berendelt tisztviselőt kell legelőször leigazolni. Hiányolja, hogy a magánvállalatokra vonatkozó igazolási rendelet még egyáltalán nem is létezik. Végül indítványozza, hogy az érkező Nemzetgyűlés elé terjesztendő, készítsenek elő javaslatot a népbíróságok és az igazoló bizottságok ügyének végleges rendezésére. Addig a régi gyakorlat folyjon, de a Népbíróság ne mentse fel egyszerűen az eléje utaltat, ha nem lát kellő bűncselekményt fennforogni, hanem tegye vissza az iratokat az igazoló bizottsághoz. Indítványozza továbbá, hogy ne esetenként 10—15 nevet füg-