Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

IDŐRENDI ÁTTEKINTÉS

12—14. Az első szabad könyvnap Budapesten. A könyvnapra 56 könyv jelent meg. VIII. 1. Budapesten július végéig helyreállítottak 21 000 m 2 kövezett utat és 2700 m 2 aszfaltburkolatot. 12. A Magyar Újságírók Szövetségének alakuló közgyűlése. Elnök: Szakasits Árpád. 13. A BNB ülésén Rajk László javasolja az Országos Nemzeti Bizottság meg­alakulását a helyi és kerületi nemzeti bizottságok irányítására. Az ONB 1945. szeptember 4-én tartotta alakuló ülését. 16. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 6.650/1945. számú rendelete az általános iskolák megszervezéséről. 17. Polgármesteri rendelet a Mária Valéria- és az Auguszta-lakótelepek lebontásá­nak megkezdéséről. 26. A Nemzeti Parasztpárt első budapesti nagygyűlése a Városi Színházban. IX. 1. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 7460/1945. M. E. számú rendelete a törvény­hatósági bizottsági tagok Nagy-Budapest területén történő választásáról. 2. Japán feltétel nélküli kapitulációjával véget ér a második világháború. 4. A főváros polgármestere elrendeli az esti munkás-polgár, munkás-gimnázium és munkás-kereskedelmi középiskolák felállítását. 5—13. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ülése Budapesten. A Nemzetgyűlés törvényerőre emel több kormányrendeletet és jóváhagyja a kormány addigi tevékenységét, elfogadja a Budapest felszabadításakor elesett szovjet katonák emlékművéről, a választójogról, a közterhekről és a fedezendő kiadásokról szóló törvény­javaslatokat. 13. Megjelenik az „Ifjúság", a MADISZ központi lapja. 20. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 8490/1945. M. E. számú rendelete a magyar államrendőrség budapesti főkapitányságának szervezetéről. 22. A Belvárosi Színházat (ma: Katona József színház) átveszi a főváros. 26. A minisztertanács a Szakszervezeti Tanács javaslatára elfogadja a bérek és nyug­díjak 50%-os emelését. 27. A „Szabad Nép" közli az SZDP és az MKP közös választási kiáltványát. 30. Nagygyűlés a Hősök terén: 300 000 ember tüntet a dolgozók választási egység­listája mellett. X. 1. A főváros polgármestere pályázatot hirdet Bartók Béla emlékmű létesítésére. Megjelenik a „Haladás", a Magyar Radikális Párt hetilapja. 5. A „Szabad Nép" közli, hogy a Szovjetunió lemond az 1945-ben esedékes jóvátételi gabonaszállítmányról és elengedi a kölcsönadott élelmiszer vissza­fizetését. 7. A felszabadulás utáni első községi (törvényhatósági) választások Budapesten. Az FKgP 121, a munkáspártok 103 mandátumot szereztek. 8. Munkáspárti tömegtüntetés tiltakozásul a reakciónak a kisgazdapárti választási győzelmét követő mesterkedései ellen. 9. „Magyar városházát akarunk" jelszóval reakciós tüntetés a budapesti város­házán. A reakciós provokációra válaszul baloldali tömegtüntetés „Nem állunk meg félúton, reakció pusztuljon" jelszóval. 10. Sztrájk több budapesti üzemben a reakció előretörése, a drágulás, az élelmezési nehézségek miatt. 15. Csepelen öt órás sztrájkkal követeli a munkásság ellátásának biztosítását. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány kihirdeti a rögtönbíráskodást. 29. Megkezdődik a háborús főbűnösök perének főtárgyalása a Zeneakadémián. A népbíróság négynapos tárgyalás után halálra ítéli Bárdossy László volt miniszterelnököt. XI. 4. Országgyűlési választások Magyarországon. Elkészül a Margithíd pillérei feletti sodronykötélhíd, amelyre lefektetett gáz­csövekkel biztosítják a pesti oldal gázszolgáltatását. 15. Megalakul az új kormány. Miniszterelnök: Tildy Zoltán. 18. Ünnepélyesen felavatják a Petőfi pontonhidat.

Next

/
Thumbnails
Contents