Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
IDŐRENDI ÁTTEKINTÉS
21. A hídroncsok eltávolítása után újból megindul a dunai gőzhajózás. 21—22. Az MKP KB ülése a választások következtében kialakult helyzettel foglalkozik. A KB elhatározza a területi titkárságok megszüntetését, a Budapesti Területi Titkárság helyett Nagybudapesti Pártbizottság létesül. 23. A szénellátási nehézségek miatt áramkorlátozást léptetnek életbe. A népbíróság több napos tárgyalás után halálra ítéli Imrédy Béla volt miniszterelnököt. 28. Az október 7-én megválasztott törvényhatósági bizottság megalakulása.Elnök: Szakasits Árpád, polgármester (ideiglenesen): Kővágó József. A polgármester megválasztására a bizottság december 14-i ülésén került sor, amikor alpolgármesterré Bechtler Pétert, Morvay Endrét, és Katona Jánost (MKP), tiszti főügyésszé dr. Beér Jánost (MKP) választják. XII. 1. Budapest Székesfőváros Képtárának első kiállítása (december 20-ig volt nyitva). 7. A súlyos élelmezési helyzet miatt sztrájk kezdődött a csepeli WM gyárban. 9. Az Operaház Magyarországon először bemutatja Bartók Béla: A csodálatos mandarin című táncjátékát. 10. A budapesti sütőmunkások 24 órás sztrájkkal követelik a luxusélelmezési üzemek bezárását, az ipari dolgozók ellátásának megszervezését, a munkakerülők kirekesztését a közéletből. 15. A főváros iskoláiban szénhiány miatt rendkívüli tanítási szünet kezdődik, amely 1946. március l-ig tart. 17. Új utcanevek a fővárosban: XI. ker. Horthy Miklós út: = Bartók Béla út; I. ker. Horthy Miklós bástyasétány: = Babits Mihály sétány; XI. ker. Horthy Miklós körtér = Móricz Zsigmond körtér; VIII. ker. Német utca = Bacsó Béla utca; I. ker. Bethlen István sétány = Tóth Árpád sétány. 25. Áramtakarékossági okokból december 25-től január 20-ig 10—60%-kal csökkentik a villamoskocsik forgalmát. 28. A Szakszervezeti Tanács felhívása Budapest lakosságához a Kossuth-híd építőinek megsegítésére. 1946. I. 1. Az adópengő bevezetése. 5—6. Az MKP nagy-budapesti pártértekezlete. A pártértekezleten Kádár János és Révai József tartanak beszámolót a politikai és gazdasági feladatokról. Az értekezlet sürgeti a köztársaság megteremtését, a szénbányák államosítását, a kormány programjának következetes végrehajtását. 7. A népbíróság halálra ítéli Baky László, Endre László és Jaross Andor fasiszta háborús bűnösöket. 12. A Szakszervezeti Tanács és a két munkáspárt közös felhívása az üzemi bizottságok újjáválasztására. 14. A Horthy Miklós (ma: Petőfi)-hídnál épített pontonhídon megindul a gépkocsiközlekedés (változó irányban). 18. Ünnepélyesen megnyílik a Kossuth-híd, a felszabadulás után épített első állandó Duna-híd. 28. A budai mozgókönyvtár megnyitása. II. 1. A Magyar Köztársaság kikiáltása. A köztársaság elnökévé Tildy Zoltánt választják. 2. Megalakul az új kormány. Miniszterelnök: Nagy Ferenc. 1.—márc. 1. Szálasi Ferenc és társai bűnperének tárgyalása. Valamennyiüket jogerősen halálra ítélik. 10. Mindszenty hercegprímás beszéde után Budapesten a Nagykörúton pár száz fős csoport tüntet Mindszenty és a háborús bűnösök mellett. Budapest felszabadításáért folyó harcokban hősi halált halt szovjet katonák és tisztek exhumált holttestének temetése a Kerepesi temetőben. Nagy-Budapest üzemi dolgozóinak felhívása a bányászokhoz a széncsata támogatására. 12. A Gellért szállóban rendezett fogadáson kiosztják a felszabadulás elsőéves évfordulója alkalmából a főváros által alapított Szabadság-díjakat.
