Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

csak egy hónapi adatokat fogunk közölni. A mostani részletesebb adatközlés célszerűnek látszott azért, hogy a jövő helyzetképalakulás az összehasonlítás szempontjából szemléltetőbb legyen. A kisipar és kereskedelem helyzetére, illetőleg a kisiparban és kereskedelemben fennálló foglalkoztatottságra és az esetleges munkanélküliségre vonatkozó adatok jelenleg még nem állanak az ügyosztály rendelkezésére, de ezek kimunkálására a szükséges intézkedéseket megtettem. Az ezen a téren fennálló helyzetkép részleges megvilágítására közöljük az utóbbi 5 hónapban kiadott és visszaadott iparjogosítványok számát, külön feltüntetve a kereskedői tevékenységre kiadott és visszaadott, valamint a szövetkezetek részére kiadott iparjogosítványok számát. Kiadott iparjogosítványok Kereskedésre kiadott iparjogosítványok Szövetkezetek részére kiadott iparjogosítványok Visszaadott iparjogosítványok Visszaadott kereskedői iparjogosítványok VII. 722 214 17 763 372 VIII. 577 190 16 453 220 IX. 570 167 19 560 290 X. 654 256 94 560 291 XI. 521 151 22 649 281 A feltüntetett adatokból megállapítható, hogy úgy a kisipar, mint a kereskedelem területén az iparűzők száma csökken. Kapcsolatos ez részben az állami áruházak, valamint az élelmiszerkereskedelem területén a Közért-fiókok nagy térfoglalásával.

1 Az államosított áruházak száma Budapest területén 17. Ezeknek az áruházaknak forgalma az utóbbi három hónapban a következőképpen alakult: augusztus hó (14 áruház adatai) 6 870 ezer, szeptember hónapban (15 áruház adatai) 9 538 ezer, október hónapban (16 áruház adatai) 17 364 ezer forint. Az adatokból kitűnik az államosított áruházak erőteljes fejlődése. A Közért Nagybudapest területén a büfékkel együtt már 425 fiókkal rendelkezik. A Közért magába olvasztotta az Általános Fogyasztási Szövetkezetet, a községi fiókokat, a Termőföld, a Beszkárt és a Konzum szövetkezeteket, de igen sok új fiókot is állított fel. A Közért fiókok fejlődése szintén igen erőteljes. A kereskedői iparjogosítványok nagyszámú megszüntetése, mint azt már fentebb is említettük, részben az államosított áruházak és a Közért fiókok térfoglalásával kapcsolatos, a vásárlói közönség szívesebben keresi fel ezeket az áruházakat, tekintve azoknak nagyobb árukészletét. A szövetkezeti mozgalom erősödik, kitűnik ez a szövetkezetek részére kiadott iparjogosítványok számából is. Míg az egyéni iparűzésre kiadott iparjogosítványok száma csökken, addig a szövetkezetek részére kiadott iparjogosítványok száma lassú emelkedést mutat, sőt egyes hónapokban erőteljesen emelkedett. dr. Halász Pál főjegyző Bp. Szfőv. Polgm. bizalmas iratai. 349—1948. Tisztázat. 1. A KÖZÉRT 1948. május 13-án alakult meg, mint fővárosi érdekeltségű részvénytársaság a Bp. Szfőv. Községi Élelmiszerárusító Üzem és Községi Lóhúsüzem, az Általános Fogyasztási Szövetkezet és a Magyar Élelmiszerszállító és Árukereskedelmi Rt. eladási szerveinek összevonásából.