Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)
Újpesten (24 tanuló) és Csepelen, ahol legfeljebb 1 osztályt nyithatnak meg majd. A csepeli gimnázium igazgatója személyesen kereste fel a gyárakat és jelentése szerint a sikertelenségnek főleg az az oka, hogy WM gyár elzárkózik az akció támogatása elől, mert nem akar hozzájárulni a tanoncoknak az üzemből való kivonásához. Hasonló jelenségekről közvetlen tapasztalatból számolhatunk be. A Szilágyi Erzsébet gimnázium igazgatója szeptember 24-én jelenti, hogy az iskolában 4 leánytanuló jelentkezett felvételre az új V. osztályba. Jelentésében megjegyzi: „minden lehető propagandát kifejtettünk, negyvennél több gyárat értesítettünk és így valószínűnek tartjuk még néhány tanuló későbbi jelentkezését." Ennek ellenére is október elsején folytatólagosan csak 1 tanuló jelentkezéséről tud számot adni. A Petőfi gimnázium igazgatója közli, hogy szeptember 24-ig egyetlen tanuló sem jelentkezett felvételre és értesíti a Főigazgatóságot arról, hogy a Ganz Vagongyárban csak szeptember 26-án hozták a munkások tudomására a gyermekek taníttatásának lehetőségét. Általános a panasz, hogy a gimnáziumi V. osztályok megnyitásának propagandája rendkívül hiányos volt és a szakérettségi tanfolyam népszerűsítése teljesen háttérbe szorította az V. osztályok ügyét. A 17 éves ifjakat valószínűleg az is visszatartotta a jelentkezéstől, hogy egy év múlva már a sokkal kedvezőbb szakérettségi tanfolyamra mehetnek. Visszatartólag hathatott az is, hogy a félbentlakásos megoldás nem jelent a munkáscsaládoknak elég nagy előnyt. Az üzemek sem látják szívesen tanoncaiknak az üzemből való kivonását. A népszerűsítésre legalkalmasabb szerv, a SZIT nem kezelte ezt a kérdést kellő gonddal és nem végzett egészen az egyénekig eljutó alapos propagandát. Ha ezt az akciót a jövőben folytatni akarjuk, pontosan meg kell állapítanunk, hogy hová járnak az üzemi munkások gyermekei általános iskolába. Már ebben a tanévben fel kell őket kutatnunk és a tehetségesek szüleit egyéni meggyőzéssel kell rávennünk arra, hogy vállalják gyermekeik folytatólagos taníttatásának anyagi terhét. Révai József beszédében rámutatott ennek az áldozatvállalásnak a fontosságára. Teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy a kisjövedelmű munkáscsaládok a gyermek jövedelmének 4 éven keresztül való elmaradása miatt húzódoznak a taníttatástól, egyéb megfontolások is elveszik ettől a kedvüket, mégis, a munkásszülők tudatába be kell vinnünk annak a parancsoló kötelességét, hogy a tehetséges gyermeket feltétlenül taníttatni kell. Ennek jelenleg egyedüli eredményesnek látszó módja a fáradságos egyéni felvilágosítás. Pótlólag megjegyezzük még, hogy a vidéki tankerületi főigazgatóságok Ózdon, Miskolcon, Pécsett és Győrött l-l osztály felállítását tudják biztosítani, úgyhogy ezekbe az új osztályokba országos viszonylatban a budapesti és budapestvidéki tankerület osztályait beleértve, kb. 400 tanuló fog beiratkozni. Szakérettségi Kollégiumok iratgyűjt. 1/d. Fogalmazvány.
