Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

-kezik be, természetesen a főváros életére is kihat, hiszen a nemzeti jövedelem emelke dése vagy csökkenése az ország legnagyobb közületét nem hagyhatja érintetlenül. De nemcsak bevételeink, hanem kiadásaink előirányzatában is változtattunk. A változtatásoknak itt is több oka van. A háztartáson belül elsősorban az a tény, hogy múlt költségvetésünk készítése során még meglehetősen meglátszott a tapasztalatok hiánya és így év közben többször kiderült, hogy egyes feladatok jelentőségét kevésre értékeltük, más feladatok jelentőségét viszont túlbecsültük, legalábbis anyagi vonatkozásban. Voltak területek, amelyeken a hitelfedezeteket nem használtuk ki, másutt pedig nem volt elég az engedélyezett hitelkeret. Meg kellett változtatnunk kiadási előirányzatunkat a hároméves terv költségvetésében is. Az egész magyar gazdasági élet célkitűzése: a hároméves tervnek két és fél év alatt — tehát gyors ütemben — való végrehajtása, természetessé teszi, hogy a tervnek egyszerűen az öttizenkettedes rendszer szerint való elkészítése lehetetlen lett volna. Végül pedig van egy minőségi változás is, még pedig az, hogy felülvizsgálva a hároméves terv elmúlt évi előirányzatát, a Tervhivatallal való egyetértésben megláttuk azt a hibáját, hogy a terv előirányzata lényegében ugyanolyan rendszerrel készült, mint a költségvetés és 64 tételben rögzítődött, ami természetesen lehetetlenné tette a fontos és a kevésbé fontos feladatok megkülönböztetését. Lehetetlenné tette a súlypontképzést, amely pedig a tervnek elsősorban feladata. így tehát ezen a téren is változtatnunk kellett, ami kifejezésre jut abban a tényben, hogy mostani tervünk az elmúlt évi terv 64 tétele helyett csupán 11 tételben rögzítődik. A 11 tétel közül 2 olyan, amely valamilyen vonatkozásban áll az államhatalommal, 9 pedig olyan, amely tisztán fővárosi előirányzat.; A községi háztartás problémáinak megoldásával és a hároméves terv öt havi részlegének végrehajtásával párhuzamosan természetesen a nemzeti költségvetés új rendszerére is jól felkészülünk; arra a nemzeti költségvetési rendszerre, amelyet a népi demokrácia kormánya egységesen vezet be az ország egész területére és amelynek eredményeképpen minden üzemnek és minden önkormányzatnak azonos szempontok szerint készülő költségvetése a nemzeti összköltségvetésnek is része, amellett, hogy ugyanakkor saját költségvetés is. Arra törekszünk, hogy felkészülésünk minél teljesebb sikerrel járjon és hogy minél teljesebben megvalósítsuk azt az elképzelést, amelynek megvalósítását már a törvényhatósági bizottság tagjai is többször sürgették, hogy tudniillik a költségvetésben pénz előirányzatokon kívül anyag előirányzatok is legyenek, hogy tehát a költségvetés egész rendszere világosabb, könnyebben áttekinthető és ellenőrizhető legyen. Az új rendszer szerinti költségvetés előkészítésére már egy hónappal ezelőtt ki is adtam a rendeletet. (Helyeslés.) A népi demokrácia fejlődése során az elmúlt három esztendőben a magyar állam egész szerkezete, politikai és gazdasági célkitűzései is átalakultak. Nagyon természetes, hogy ebben az átalakulásban Budapest is lépést tartott. Mi is átalakultunk, nem olyan értelemben persze, mintha feladataink kisebbek lettek volna, hanem olyan értelemben, hogy gondoskodásunk az élet olyan területeire is kiterjed, amelyekre a múltban nem terjedt ki; valamint olyan értelemben is, hogy új szellemben igyekszünk megfelelni azoknak a feladatoknak, amelyeket a magyar népi demokrácia, mint az ország első önkormányzatára, ránk szabott. Ezek a feladatok az elkövetkező időszakban mégcsak sokasodni fognak, hiszen a közigazgatás reformja előtt állunk, amikor is a népi rétegeknek a közigazgatásba való minél szélesebb bevonása paran-