Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)
Alapja az a demokratikus elv, hogy a köznevelés, a kultúra megszerzése feltételeinek megteremtése elsó'sorban közületi feladat ugyan, felelősséggel kell azonban iránta viseltetnie a társadalomnak is. E felelősség hordozásában pedig természetszerűleg a tanulók szülei az első vonalbeliek. 5 A helyreállítás és újjáépítés eredményeképpen ma már 83 iskolaépületnek (62%) minden helyiségét használjuk. Ezekben az épületekben csak a belső tatarozás (festés, mázolás, meszelés, stb.) van még hátra. 35 iskolaépületet (32%) részlegesen állítottunk helyre, a romos részeket elkülönítettük a használható részektől, s az épen maradt részeket használatba vettük. Az épületek berendezése még sok kívánni valót hagy maga után. A felszabadulás első három esztendejében inkább csak a meglevő rongált bútorok kijavítására szorítkoztunk, az idei költségvetési évben azonban már módját ejtettük annak is, hogy új bútorok készítésére nagyarányú megrendelést adtunk ki 784 000 forint értékben. Ehhez csatlakozik még a jelenleg folyó versenytárgyalás újabb 160 000 forint értékig. A tanszerek és oktatási segédeszközök pusztulása szintén igen nagy volt (több mint 40%). Ehhez hozzá kell még venni azt, hogy a régi oktatási segédeszközök (térképek, stb.) jelentős része a demokratikus változás következtében elévült, a mai politikai és társadalmi rendszerben nem használható. Ezeknek a kiküszöbölését végrehajtottuk. Helyettük azonban nem sikerült még megfelelő mennyiségű pótlást beszerezni. Csak általános iskoláinknak kielégítő felszerelése 6 000 000 forint értékű tanszerbeszerzést tenne szükségessé. Erre a célra a folyó költségvetési évben mintegy 600 000 forintot tudtunk biztosítani. A főváros abban a szerencsés helyzetben van, hogy a tanszerek kijavítására és a házilag előállítható eszközök elkészíttetésére önálló tanszerintézettel rendelkezik, ennek a fejlesztése első vonalbeli feladatunk. A megfelelő közoktatás személyi és dologi feltételein kívül azonban szólnunk kell a demokrácia szellemében való oktatás feltételeinek megteremtésére irányuló munkáról is. Nevelőink demokratikus szellemben való átképzésével külön szerv foglalkozik, a fővárosi Neveléstudományi Intézet, mely ezenkívül pedagógiai, tudományos munkásságot fejt ki, a tanulók körében lélektani vizsgálatokat végez, valamint rendszeresített átképző tanfolyamokat tart a fővárosi nevelők számára. E tanfolyamok első ciklusa 1946 szeptemberében indult, évenként 3 tíz-tízhetes előadássorozattal. Három év alatt minden fővárosi tanerőnek évenként egy-egy sorozatot kell végighallgatnia. Az általános iskolai tanítóink átképzése céljából tanfolyamot rendeztünk. Ennek hallgatói most tették le az alapvizsgát. 170 székesfővárosi községi pedagógus vett részt a tanfolyamon. A jelöltek közül 32% kitűnő osztályzatot nyert, s a hallgatóknak mindössze 16%-át kellett elutasítani. Ez utóbbiak egy félév múlva jelentkezhetnek új vizsgálatra. Pedagógusaink erős és teljes napi elfoglaltságuk után ültek be az iskolapadokba, s ez az eredmény értékét növeli. Bp. Szfőv. Polgm. bizalmas iratai. 349—1948. Fogalmazvány. 5. Az iskolai munkaközösségek megalakítására a törvényhatósági bizottság közgyűlésének 1945. július 11-i ülésén Szakasits Antal nyújtott be indítványt. A közgyűlés az indítványt elfogadta és végrehajtását a VII. ügyosztályra bízta. Ezek után szerveződtek meg a fővárosban a szülői munkaközösségek. A szülői munkaközösségek a felszabadulást követő időszakban fontos szerepetjátszottak az iskolák működése anyagi feltételeinek biztosításában és az arra rászoruló tanulók támogatásában.
