Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

munkálatainak fokozottabb megindulása óta élénkülés mutatkozik. A közkórházak központi élelmezési hivatalát megszüntettük, mivel a kórházak élelmiszerszükséglete a hatósági kiutalásokból és a Községi Élelmiszerárusító Üzem útján túlnyomórészben biztosítható. A gyógyszer- és tüzelőszerellátásban fennakadás nem volt. A betegforgalom lényegesen emelkedett, a betegágyak kihasználása a közös kórtermekben 91,82% (előző hónapban 88,87%), a különszobákban 39,37 (35,63%). A közegészségügyi szolgálat működése kifogástalan volt. Járványelleni különösebb védekezésre nem volt szükség. A XI. kerületben a tüdővészelleni B. C. G. oltás folyamatban van. Az egészségvédelmi intézmények működése mintaszerű. A szülésznők működésével kapcsolatban különösebb jelenteni valónk nincs, mert a szülések kb. 95%-a szülőintézetekben történik. 5. Budapest székesfőváros az ország második legnagyobb iskolafenntartója. 150 általános iskola, 20 iparosiskola és 32 középiskola fenntartásáról gondoskodik. Az általános iskolák felállítására törvény kötelezi a fővárost — a népiskolából való fejlődés alapján —, a többi iskolatípus fenntartásával járó terheket azonban önkéntesen, a kultúra iránti áldozatkészségből vállalja. Iskoláink jól működésének személyi feltétele az országos átlag fölötti színvonalon van. Általános iskoláinkban mintegy 3000 tanerő működik, ennek következtében egy-egy általános iskolára átlag 20 tanerő jut. Ha tekintetbe vesszük, hogy a vidéki általános iskolák között igen sok egy-két és három-tanerős iskola van, nyilvánvaló, hogy a fővárosi iskolák kedvezőbb helyzetben vannak, mint az átlagos állami iskola. Kevésbé mondható ez el a középiskoláinkról, hátrányban azonban ezeknél sem vagyunk, mint az országos átlag. Ipariskoláink fejlesztése az elmúlt évben indult, a személyi feltétel itt is igen jó. Ez iskolatípus megfelelőbb fejlődése attól függ, rendelkezünk-e megfelelő anyagi fedezettel ahhoz, hogy korszerű tanműhelyeket állítsunk fel, s azok felszerelésének megfelelő kiegészítéséről évenként gondoskodhatunk-e. Közvetlenül a felszabadulást követő idők korszakalkotó vívmánya a Dolgozók Iskolájának megteremtése.

4 A főváros ebben kezdeményezőleg járt el. Ennek az iskolatípusnak az a feladata, hogy az elmúlt évtizedek mulasztásait kiküszöbölje. Mindennapi munkájukat hiánytalanul teljesítő dolgozók esténként ülnek be az iskolapadba, s ott tanulják meg azokat az ismereteket, amik megszerzésétől a múltban elütötte őket az igazságtalan társadalmi rendszer. 1945-ben 4 ilyen iskola felállításával kezdtük a munkát, abban az időben, amikor még a felállításra kormányrendelet nem jelent meg. Kezdeményezésünk tehát országos viszonylatban is irányító jellegű volt. A fokozatos fejlődés következményeképpen a folyó tanévben már 12 Dolgozók Iskolája működik, 113 osztállyal, összesen 3530 hallgatóval. Iskoláink fenntartásának dologi feltételei kedvezőtlenebbek, mint a személyiek. A háború pusztításai iskoláink épületeiben rendkívüli károkat okoztak, a 167 iskolaépületből 13 teljesen elpusztult, 23 súlyosan megsérült, 30 épület súlyosan megrongálódott, 101 pedig kisebb sérüléseket szenvedett. Ennek megfelelően elpusztult és megrongálódott iskoláink felszerelése is. A felszabadulás óta nagyarányú újjáépítés folyt, s ebben a munkában a főváros hivatalos szervei mellett résztvettek a demokratikus pártok, köztük elsősorban a munkáspártok, a társadalmi szervezetek és a Szülők Munkaközössége. Ez utóbbi munka a felszabadulás utáni időkben jött létre. 4. Lásd a 63. számú iratot.