Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

III. Hogy a vállalatvezetők felelősségteljes feladatukat végrehajtsák, a részletintézkedések sorozatára van szükség: 1. Értekezlet, üzemi gyűlés: A vállalatvezető hivatalba lépésének napján első teendőként értekezletet hív össze. Az értekezleten vegyenek részt az Üzemi Bizottság tagjai, a vállalat vezető tisztviselői (közöttük a főkönyvelő, főpénztáros, raktárnok is), az üzemi főbizalmiak, a munkáspártok üzemi párttitkárai, a tervmegbízott és az üzemi Őrség parancsnoka. Ezen az értekezleten a vállalatvezető bejelenti, hogy a vállalat vezetését átveszi, ismerteti azokat a feladatokat, melyeket ez az utasítás felsorol és letárgyalja az üzemi nagygyűlés előkészületeit. Az üzemi nagygyűlést ugyancsak a vállalatvezető hivatalba lépésének napján kell megtartani, olyan időpontban, hogy az a folyamatos termelésben fennakadást ne okozzon (munkaidő után). A gyűlés megszervezésébe be kell vonni a munkáspártok szervezetének vezetőit és az üzemi bizottságot. Az üzemi nagygyűlésen az üzem valamennyi dolgozója (a vállalat valamennyi alkalmazottja) vegyen részt. A vállalatvezető közölje az üzemi gyűlés résztvevőivel, hogy a vállalat vezetését átvette, hívja fel figyelmüket a fokozott éberség szükségességére, az esetleges szabotázs-kísérletek megakadályozására, a vállalati vagyon kivonásának meggátlása tekintetében. Hívja fel a dolgozók figyelmét a termelés folyamatosságának döntő fontosságára, közölje, hogy most már maguknak dolgoznak és kérje fel őket, hogy dolgozzanak jobban, mint eddig. Ugyanakkor biztosítsa a dolgozókat arról, hogy a nyersanyagellátás, a bérfizetés, általában az üzem folyamatos munkája terén fennakadás nem lesz. Hívja fel a gyűlés résztvevőinek figyelmét arra, hogy minden olyan jelenséget azonnal jelentsenek, ami arra mutat, hogy a vállalat tulajdonosa, annak csatlósai, vagy olyan elemek, akik az üzemet szabad prédának tekintik, a vállalatból (üzemből) értéket (nyersanyagot, készárut, pénzt, berendezési tárgyat, szerszámot, vagy bármi mást) akar eltulajdonítani. Jelentsék azt is, ha a vállalat tulajdonosa, megbízottja, vagy bárki más útján a vállalatvezetői kirendelést megelőző hetekben szokatlanul és feltűnően nagy értéket (árut, pénzt, stb.) vitt el a vállalattól (üzemből, raktárból, pénztárból). A vállalatvezető jelentse be a gyűlésen, hogy a dolgozók széles rétegére kíván támaszkodni (elsősorban a bizalmiakra és az Üzemi Bizottságra), de ugyanakkor a vállalat és az összes alkalmazottak érdekében a legnagyobb fegyelmet követeli meg. Fegyelmezetleneket nem fog megtűrni a vállalatnál. Az államosításnak a vállalat megerősödéséhez kell vezetni, mert a munkások és tisztviselők ezután is a vállalatból akarnak és fognak megélni. Aki a dolgozók érdekével szembehelyezkedik, a vállalatot megkárosítja, a tőkésekkel, vagy bárki mással a vállalat érdekei ellen összejátszik, vagy szabotál, azt a vállalatvezető nyomban eltávolítja. Ehhez a programhoz kéri a dolgozók támogatását. 2. Intézkedések, hogy a tőkés, vagy bárki meg ne károsíthassa a vállalatot: a) A kapuőrség megszigorítása. A kapuőrség megszigorításával meg kell akadályozni, hogy a vállalatból (üzemből) bármit jogtalanul kivigyenek. A tűzőrséget ki kell oktatni és általában a dolgozókat fokozott éberségre serkenteni. b) Pénzkezelés, pénztár, csekk: A vállalatvezető hivatalba lépésekor azonnal állapítsa meg a vállalat pénztári készpénzkészletét. A pénzkiutalás jogát általában tartsa fenn magának. Nagyobb vállalatoknál, ahol ez keresztülvihetetlen, az Üzemi Bizottság véleményének kikérése után, a pénzkiutalás jogát más tisztviselőkre is átruházhatja. Az üzemi bizottság által nyilvánított véleményt írásba kell foglalni. Olyan vál-