Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

lalatnál, ahol a pénzkiutalást a vállalatvezető nem tarthatja fenn magának, a fentiekben tárgyalt első szűkebb értekezleten kell az ott jelenlevőkkel megállapodni abban, hogy a vállalatvezető a pénzkiutalás jogát milyen értékhatáron felül tartja fenn magának. Ugyanez az eljárás a csekken, bankfolyószámlán, vagy bármi más módon történő pénzkiutalások tekintetében is. Azzal a bankkal (vagy bankokkal), amellyel a vállalat szoros kapcsolatban áll, írásban közölni kell a kirendelési számra való hivatkozással a vállalatvezető kirendelésének tényét, a vállalatvezető nevét és aláírását. Ugyancsak közölni kell azon alkalmazottak nevét és aláírását is, akiket a vállalatvezető az üzemi bizottság meghallgatása után az utalványozás jogával felruházott. Levélben közölni kell a vállalat fontosabb üzletfeleivel, szállítóival, vásárlóival a vállalatvezetők kirendelésének tényét, a vállalatvezető nevét, valamint azt, hogy a vállalatnál a jövőben kinek lesz cégjegyzési joga a vállalatvezetőn kívül. c) Leltár: A vállalatvezetőnek kirendelésétől számított 30 napon belül részletes leltárt kell készíteni, mely felölelje a vállalat egész vagyonát. Ennek előfeltétele, hogy már a hivatalba lépés napján megállapításra kerüljön a készárukészlet, a nyersanyagés üzemanyagkészlet, akár a vállalat telepén, akár máshol, például idegen vállalatnál, vagy idegen raktárban vannak az áruk tárolva. Olyan vállalatoknál (üzemeknél), ahol ezen leltár elkészítése a termelés folyamatosságát lényegesen befolyásolja, a leltárt a vállalati könyvek alapján kell elkészíteni a leltár azon részére vonatkozólag, ahol annak elkészítése a termelésben fennakadást okozna. A leltárt az 1948. március 26-i állapotnak megfelelően kell elkészíteni. A leltári kimutatásokat az Üzemi Bizottság elnökével láttamoztatni kell. d) Cégjegyzés: A vállalatvezető kirendelésével a vállalat tulajdonosának, vagy megbízottjának minden joga megszűnt ügyletek kötésére, adás-vételre, fizetések utalványozására és azok minden joga a kirendelt vállalatvezetőt illeti meg. A vállalatvezető és az általa kijelölt személyek cégjegyzési jogosultságát a cégjegyzésekben keresztül kell vezetni. Erre vonatkozólag az intézkedések a Minisztérium részéről megtörténtek, a cégjegyzékben való tényleges keresztülvezetés tényét azonban a vállalatvezetőknek ellenőrizni kell. Ugyancsak gondoskodniok kell arról, hogy az általuk cégjegyzési jogosultsággal felruházott személyek ilyen minősége a cégjegyzékbe bevezettessék. Erre a célra a vállalatvezetők vegyék igénybe a vállalatok (üzemek) alkalmazásában álló jogi képzettségű tisztviselőket. Itt ismételten felhívom a vállalatvezetők figyelmét annak fontosságára, hogy olyan vállalatoknál, melyek nagysága feltétlenül megkívánja, hogy több, megfelelő számú személy rendelkezzék cégjegyzési jogosultsággal, ezt a jogot az Üzemi Bizottság véleményének meghallgatása és írásba foglalása után a szükséges számú, megbízható alkalmazottnak haladéktalanul adják meg és gondoskodjanak arról, hogy ez a cégjegyzékben keresztül vezettessék, nehogy a vállalat folyamatos munkájában a cégjegyzésre jogosult személyek hiánya miatt fennakadás álljon be. A vállalatvezetők és az általa kijelölt személyek cégjegyzési jogosultságának a cégjegyzékben való keresztülvezetése után a vállalatvezető szerezzen be az illetékes cégbíróságtól megfelelő számú cégjegyzék-kivonatot, hogy a cégjegyzési jogosultság könnyen és egyszerűen igazolható legyen bárkivel szemben. e) Bejelentési kötelezettség: A vállalatvezetők kirendelésével egyidejűleg rendelet jelent meg a vállalatok által teljesítendő bejelentési kötelezettségről. A vállalatvezetőnek a rendelet értelmében történő bejelentését gondosan meg kell vizsgálni, az abban foglalt adatokat ellenőrizni kell, különösen a tekintetben, hogy a bejelentés