Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

összhangba kell majd hozni a törvénnyel. Az ennek során kialakuló termékeny viták bizonyára megteremtik az alapját a múlt minden terhes örökségével szakító valóban demokratikus népi közigazgatásnak. Áttérve a gyakorlati kérdésekre, elsősorban a székesfővárosi alkalmazottak helyzetéről kívánok szólni. A Révész Mihály bizottsági tagtársam által benyújtott önálló indítvány alapján a státusrendezést sürgősen meg kell valósítani. Ezt az alkalmazottak, akik a felszabadulás utáni inflációs időkben hosszú hónapokon keresztül úgyszólván ingyen bocsátották munkakészségüket a székesfőváros rendelkezésére, joggal elvárhatják tőlünk. Ami az alkalmazottak fizetését illeti, itt is jogos igények jelentkeznek, a kérdés azonban gazdasági talpraállásunk jelenlegi időszakában annyira összefügg a többi fixfizetéses dolgozó illetménykérdésének országos vonatkozású kihatásával, hogy a főváros ebben a pillanatban itt legfeljebb kezdeményező lépéseket tehet, rajtunk kívülálló tényezőktől függ azonban, hogy ez milyen mértékben realizálható. Számtalanszor hangsúlyoztam azonban és hangsúlyozom most is, hogy az önkormányzat nem mond le arról a jogáról, hogy alkalmazottainak fizetését sajátmaga állapíthassa meg. Bizonyosra veszem, hogy hamarosan eljön az az idő, amikor az önkormányzat érvényesítheti akaratát ezen a téren. A székesfőváros közönsége, mint munkaadó, mindenkor magasabb igényeket támasztott alkalmazottaival szemben, mint más közületek, egészen természetes tehát a székesfővárosi alkalmazottaknak az a követelésük, hogy javadalmazás terén is a közigazgatási alkalmazottak élén álljanak.

1 Foglalkoznia kell a törvényhatósági bizottságnak a közigazgatás racionalizálásának kérdésével is. Valljuk be őszintén, hogy központi igazgatásunk túlméretezett. A Városháza hatalmas ügyfélforgalma megakadályozza azt, hogy a polgármesteri ügyosztályok tulajdonképpeni feladatukkal: az ellenőrzéssel és az irányítással, a nagyvonalú városfejlesztési, városgazdasági és várospolitikai tervek kidolgozásával foglalkozhassanak. Meg kell tehát találni a módját annak, hogy a központi ügyfélforgalom a kerületi elöljáróságokra háríttassék át. Ez a decentralizáció felveti a kerületi elöljáróságok területi beosztásának arányosítását és ennek során az önálló közigazgatási életre megérett Rákosfalvából és a vele összefüggő szomszédos részekből a XV. kerület életrehívását.

2 A közigazgatás racionalizálásának vizsgálatakor egy különös betegségre kell a törvényhatósági bizottság tisztelt tagjainak figyelmét felhívnom, amely azonban nem helyi tünet, hanem szinte országos jelenség: nevezetesen az egyéni felelősségvállalás készségének úgyszólván teljes hiányára. Minden apró-cseprő ügyben a közigazgatás vezetőjére hárítani a felelősséget, természetesen az ügyintézés elnyújtását eredményezi, ami káros kihatással van a korszerű közigazgatás joggal elvárt lend ületére. Különös figyelmet kell fordítanunk a székesfővárosi alkalmazottak szaktudásának fejlesztésére, mert hiányos képzettségű tisztviselőkkel a székesfőváros közigazgatása nem birkózhat meg a ráháruló súlyos feladatokkal. Pedig számtalan olyan feladat 1. Lásd ezzel összefüggésben a 108. számú dokumentumot. 2. A Szociáldemokrata Párt már 1945-ben foglalkozott a XV. kerület megvalósításával, olyannyira, hogy jó ideig külön XV. kerületi szervezettel is rendelkezett, Baráth Géza törvényhatósági bizottsági tag pedig ezügyben javaslatot nyújtott be a polgármesterhez. Nagy-Budapest megvalósítása során hozzávetőleg e területen alakult ki a XVI. kerület.