Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)
Vízellátás. Elsősorban a vízellátás kérdését óhajtanánk megvalósítani. Helyesebben feljavítását. Pestújhely területén a kutak ivóvize a főzésre teljesen alkalmatlan. Ezért a háziasszonyok arra kényszerülnek, hogy nagy távolságból is a Budapest határában felállított fővárosi kút vizét vegyék igénybe. Ezt a kérdést úgy próbálták eddig megoldani, hogy kutakat fúrattak. Ezeknek sós vize azonban sem főzésre, sem ivásra nem alkalmas. Az ivásra alkalmas víz Pestújhelyen körülbelül 150 méter mélyen fekszik. Néhány csapot akarunk Pestújhelyen felállíttatni, amelyek a vizet vagy Budapesttől, vagy Káposztásmegyerről közvetlenül nyerik. Ez irányban a Vízművekkel már érintkezésbe léptünk, a költségvetés most van nálunk kimunkálás alatt. Közlekedés. Pestújhely területe 250 holdon fekszik és a jelen pillanatban semmiféle közlekedési eszköz nem áll rendelkezésre. A községet a HÉV ritka járatai kötik össze Rákospalotával és Rákosszentmihályon keresztül Sashalom Nagyitcével. A Beszkárt villamos meghosszabbítása ügyében megtudtuk, hogy megfelelő villamosvágány rendelkezésre áll, de a MÁV számára van zárolva és először azokat fel kellene szabadítani. Pestújhely legjobban az Erzsébet királyné úton a 67-es villamossal közelíthető meg, amelynek 1—\ l / 2 km-es meghosszabbítása (a HÉV-ig) a pestújhelyi dolgozók számára igen nagy könnyebbítést jelentene. Ezáltal napi 3—5 km-es úttól mentesülnének. Van még egy lehetőség. Ha a 67-es és 44-es villamost meghosszabbítanák a HÉV vonalig és így körforgalmat létesítenének, úgy a XIV. kerület külső részén a már beépített és még be nem épített területek nagy fellendülésben részesülnének. Most a stabilizáció után ez a kérdés aktuálissá vált és újra forszírozni kell. Egyébként a 67-es villamos meghosszabbítását Rákospalota is programba vette. Rövidesen autóbuszt kap Pestújhely, körjárat formájában. Ez az autóbusz a háborús készülődések előtti időben már működésben volt. Itt az a feladatunk, hogy munkás térti-jegyeket harcoljunk ki, hogy az autóbuszt valóban igénybe is tudják venni a dolgozók. Közvilágítás. Megállapítottuk, hogy 1944 végén, a 3 hetes ostrom alatt Pestújhely közvilágítása teljesen elpusztult. Újjáépítése a felszabadulás után megtörtént ugyan, de hozzávetőlegesen sem érte még el a békebeli színvonalat. A Phöbus a községgel kötött szerződésének, mely szerint 160 lámpát egész éjjel, 40 lámpát fél éjjel kellene üzemben tartania, nem tesz eleget. A Phöbus profitéhes áramszolgáltatási politikája súlyos tehertételként nehezedik Pestújhely dolgozóira. Ezért harcolunk a Phöbus községesítéséért. Amíg a községesítés meg nem történik, addig is harcot folytatunk a közvilágítás megjavítása érdekében, az áram árak mérséklése iránt (20 %-kal drágább, mint Budapesten), az árammérő díjak ellen, amelyeket az iparosok és kereskedők fizetnek. (F. 5,76 havonta.) Fásítás. Az ostrom alatt és az azt követő nehéz teleken, a község faállománya nagyon megritkult. Tavasszal az idén volt ugyan fásítás, de a helytelen kezelés folytán a fák egy nagy része nem fogamzott meg. Azon leszünk, hogy ezt a hiányt minél hamarabb pótoljuk. Utak. Egyelőre az utak megjavítását vettük programba. Külön kérdés a senki földjén fekvő megyei út, a vasúti töltés mellett, amely rendkívüli elhanyagoltsága folytán, ámbár kövezve van, oda vezet, hogy az autók csak lépésben haladhatnak. Ugyanakkor ez az út Pestújhely közlekedési ütőere. Mivel talán 150 méter a teljes hossza, feltétlenül oda kell hatnunk a megyénél, hogy rövidesen csináltassa meg. Kórház. A pestújhelyi 600 ágyas OTI kórház a múltban tüdőbetegek kezelését
