Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

látta el. Jelenleg az orosz hatóságok foglalták le. Oda kell hatni, hogy felszabadulása után szülészeti, sebészeti, belgyógyászati és gyerekgyógyászati osztályok létesüljenek. Pestújhely levegője tüdőbetegek számára nem alkalmas és a kórház teljesen be van építve a község szívébe, így az ittlakó rosszul táplált, nedves lakásokban meghúzódó dolgozóknak fertőzési veszélyt is jelentett. Játszótér. Már megtettük a szükséges lépéseket és 1947 tavaszán a Szűcs István utcai óvoda helyén, a Rába dolgozóinak hozzájárulásával, akik a felszerelést elkészítik, létesítjük a játszóteret rohammunkával. Népfürdő. Pestújhely számára nagy jelentőségű, mert a dolgozók nincsenek abban a helyzetben, hogy kellően tisztálkodhassanak, fürdőszobás ház pedig a legnagyobb ritkaság errefelé. Amellett bevételi forrás is. Bölcsőde. Létesítése elsőrendű feladat, mert még ha állanak is rendelkezésre megfelelő üzemi bölcsődék, akkor is a nagy távolság miatt körülményes innen bevinni oda a gyermekeket és a villamoson a hűlés és fertőzés veszélyének is ki lennének téve. Óvoda. A harmadik községi óvodát még 1946/47-ben rendbe akarjuk hozni. Távolabbi program a 4. óvoda — amely rombadőlt — felépítése. Iskolák. A 700 gyermeket tanító elemi (állami) iskola rendbehozatalát rohammunkával segítjük és odahatunk, hogy mihamarabb ismét ép legyen minden terem. A másik két iskola felekezeti jellegű. Művelődés háza. Az elmúlt 36 év alatt a községpolitika irányítói nem fordítottak gondot arra, hogy megfelelő helyiség álljon rendelkezésre, amely alkalmas volna előadások és gyűlések rendezésére, valamint a különféle társadalmi egyesületek számára. Ezt az elkövetkező években feltétlenül létesítenünk kell. A múlt vezetői inkább telkeket és házakat vásároltak, amelyekből így mintegy 10 darab áll a község rendelkezésére. Területi rendezés. A végére hagytuk, pedig talán a legfontosabb. Csatolni akarjuk Rákospalotának Pestújhely és Rákosszentmihály között elterülő részben beépített, részben beépítetlen részét Pestújhelyhez. Ez irányban már tettünk lépéseket is. Pártszervezetünk kérni fogja az alispán elvtársat, hogy Pestújhely területi igényeit a helyszínen vizsgálja meg és mindenképpen hasson oda, hogy ezek ki is legyenek elégítve. Itt teljesen lehetetlen közigazgatási állapotok uralkodnak. Nem beszélve arról, hogy egy igazolvány megszerzése egy napot vesz igénybe, mert Rákospalotára kénytelenek érte menni, mikor a pestújhelyi községháza legfeljebb 15 percnyi távolságra fekszik. Itt községünk fejlesztésének egyetlen döntő lehetőségéről van szó. Ezen a területen kellene megvalósítani a sportpályát, a parcellázást, házhelyakciót. Az egyetlen lehetőség, hogy községünk terjeszkedhessen és hogy ez a terület benépesedjen, mert éppen a jelenlegi közigazgatási elhagyottság miatt a település ezen a területen megállt. Ennek a területnek lakossága szempontjából politikai életük folytatására is jelentős lenne a változtatás. Cigánykérdés. Pestújhely határában, a csatolandó rákospalotai területen szép számmal élnek cigányok, akik az újjáépítésben részt nem vesznek és semmiféle termelőmunkát nem folytatnak. Ennek a kérdésnek rendezését országos viszonylat' ban fogjuk sürgetni. Pártszervezetünk községpolitikai bizottsága ezen program alapján fogja a jövőben községpolitikánkat irányítani. Célunk az, hogy községünkben minden lakos számára biztosítsuk a jól megépített közüzemi szolgáltatást. Továbbá, hogy a helyes