Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

kat és tették lehetővé ezek orvoslását. De a legnagyobb nyilvánosság elé vittünk minden olyan panaszt, amely több embert, egy utca, vagy kerületrész lakóit érintette. Meg kell mondanunk őszintén, a kommunista törvényhatósági bizottsági csoportot további, az eddigit alaposan túlszárnyaló munkájában maga a párttagság, sőt a pártonkívüli dolgozók is igen nagy mértékben ösztönözhetik. Ennek az ösztönzésnek eszközei a panasznapok. Az itt felhozott rendellenességek és visszásságok megszüntetését a kommunisták minden esetben követelik majd. így eleven kapcsolatba kerülnek választóikkal, a főváros dolgozóival s az ügyek szerencsés elintézésén keresztül megtartják velük az összeköttetést is. Arra kérjük pártunk minden egyes tagját, ne hallgassa el sérelmeit, amelyek a főváros intézményei, hivatalai, tisztviselői stb. részéről érintik. Hozza ezt tudomásunkra, hogy mi is szóvá tehessük a megfelelő helyen. Együttesen leplezzünk le minden rendellenességet, korrupciót, aktatologatást. Nem kétséges, hogy a tömegek rendszeres támogatásával a jövőben az eddigit is messze túlszárnyaló eredményes munkát végezhetünk, BPB. Arch. B/62/1946—1948. Fogalmazvány. 94. c) Az MKP pestújhelyi szervezetének községfejlesztési programja 1946. szeptember 14. Elsősorban azok a szempontok voltak irányadók, amelyek meghatározzák a jövőben Pestújhely fejlődését Nagybudapest keretein belül. Nagybudapest megvalósítandó közigazgatási tervére a peremvárosok és községek nagy kihatással lesznek. Ez a terv ezeknek a városoknak és községeknek életére is nagymértékben kihat. Pestújhely ebben a tervben kerületi beosztást kapna, amely biztosítaná községünkben a közüzemek fejlesztését. Ameddig ez a terv a megvalósulás stádiumába lép, foglalkoznunk kell a közüzemek fejlesztésének lehetőségével. Pestújhely nagyközség 1910-ben alakult meg. Eredetileg Széchenyi-telep néven volt ismeretes. Meg kell állapítani, hogy részben homokos, részben talajvizes területen fekszik. Már a község alakulásának idején felmerültek olyan kérdések, hogy mennyiben lesz a község fejlődőképes, amikor területe valósággal Rákospalota város szorító gyűrűjében fekszik. Az igazság kedvéért meg kell említeni, hogy az 1910-es években Rákospalota közigazgatásában nagy tehertételként szerepelt a Széchenyi-telep. Megadtak minden lehetőséget arra, hogy ez a terület beépüljön, de ebből csak a telekspekuláció profitált. A telekspekulánsok nem voltak tekintettel a közművek létesítésére, működésüket parcellázási politikájukban a profitéhség szabta meg. így alakult ki a jelenlegi helyzet és az elmúlt 36 év alatt sem volt jobb. Nincs iható vize, csatornázása, a villamosok hiánya fejlődését gátolja, nincs népfürdője, ami a közegészséget veszélyezteti, nincs népművelődési háza, hogy a község kulturális igényeit ki lehetne elégíteni, de még terei, parkjai sincsenek.