Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

latban robbant ki a közgyűlésen a kisgazdapárti tagok között az ellentét és csak a véletlenen múlott, hogy a párt jelentős része nem szavazott a polgármesteri javaslat ellen. Nem mintha a Meinl-féle üzletek bérbevétele ellen a Kisgazdapártnak különös kifogása lett volna, hanem csak megfelelő alkalmat kerestek a válság kirobbanására. Ami a közgyűlésen akkor nem sikerült, azt most a községi frakció ülésén ismét megkísérelték.

3 Izgalmas ülésen a kerületi vezetők hibáztatták az intéző bizottság eddigi működését, hogy erélytelenek a B-listák elkészítésével kapcsolatban és a községi ügyek vezetésében nem domborodik ki a Kisgazdapárt többségi fölénye. A támadások özönét zúdították a frakció vezetősége felé és a támadásokban a vezetőszerepet a párt női tagjai vitték, akik annakidején a Wolff-rezsimben mint párttitkárnők szerepeltek. A több oldalról jövő támadások hatása alatt az intéző bizottság lemondott. Erre újabb izgalom keletkezett, mert a párt baloldali csoportja egyesülve a centrummal, a mai helyzetben súlyos hibának tartotta az intéző bizottság lemondását. Tárgyalások indultak meg arra vonatkozólag, hogy a frakció vezetősége vonja vissza elhatározását. Hosszas rábeszélés után a demokratikus érzelmű bizottsági tagok határozott kívánságára az intéző bizottság vissza is vonta lemondását. Ebbe azonban a jobboldali csoport csak úgy egyezett bele, hogy a jelenlegi frakcióvezetőség csak addig marad a helyén, amíg a politikai válság elsimul. A helyzet most az, hogy a Kisgazdapárt községi frakciójának Intézőbizottsága 8—10 napig továbbviszi az ügyeket, mert erre az időre kontemplálják a belső válság megoldását. Azután új intézőbizottságot választanak. Hogy erre majd valóban sor kerül-e, az függ a politikai válság megoldásának eredményétől is.

4 Világosság, 1946. július 4. — A Kisgazdapárt ezen a héten meg akarja oldani belső válságát 3. Az ülést július 1-én tartották, 4. A politikai helyzet a július 16-i kompromisszumos pártközi megegyezéssel átmenetileg nyugvópontra jutott, de az FKgP-n belüli háború folytatódott, 1946. július végén — augusztus elején a baloldali értelmiségi csoport három tagja, Ortutay Gyula, Gáspár Ervin és Katona Jenő ellen fegyelmi intézkedést hoztak, ugyanakkor mérsékelt rendszabályokat foganatosítottak egyes jobboldaliak ellen, pl. néhány főispánt leváltottak, de a kifejezetten konzervatív jobboldali elemek eltávolítása nem következett be. (Az FKgP 1946-os tevékenységére lásd Vida István: A Független Kisgazdapárt 1946 tavaszán és a június—júliusi politikai válság c. cikkét, Párttörténeti Közlemények, 1971. 2. szám.)