Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

számbeli leépítés feltétlenül az ügy rovására megy. Harmadszor: a technikai megol­dást olyan szervre kell bízni, amely mellett a pro- és kontra-eljárás lehetővé válik. Vas Miklós: Tisztelt Nemzeti Bizottság! Az előttem szóló bizottsági tag úr felszólalására a következőket kívánom válaszolni. Előterjesztésem elvi jelentőségű. Amikor mi, mint Szakszervezeti Tanács képviseltetni kívánjuk magunkat ebben a bizottságban, amennyiben ennek szükségét látjuk, további konkrét javaslatokat fogunk tenni. Kérem, méltóztassék javaslatomat elfogadni. Elnök: Azt hiszem, hogy a Nemzeti Bizottság hozzájárul Vas Miklós bizottsági tag úr határozati javaslatához. Rajk László: Tisztelt Nemzeti Bizottság! A javaslatot indokainál fogva teljes egészében helyeslem, részleteibe nem is akarok belemenni. Inkább csak ki akarom egészíteni a javaslat tevő bizottsági tag úr megállapításait. Amikor az állami közigazgatást meg akarjuk tisztítani az oda nem való elemek­től, kétségtelenül részletmunkákról van szó, de tegyük hozzá, hogy olyan részlet­munkákról, amelynek értéke, jelentősége nem maradt el a földreform jelentőségétől. Ha igaz az, hogy a magyarországi reakciónak, feudalizmusnak egészségtelen meg­osztása volt a gazdasági alapja, akkor ugyanúgy igaz az is, hogy addig nem beszélhe­tünk Magyarországon demokráciáról, amíg meg nem szüntetjük, amíg nem demokra­tizáljuk azt a másik feudalizmust, amelyet a bürokratikus állami gépezet jelent. Ebben teljesen egyetértek Szentiványi Sándor bizottsági tag úrral. A határozati javaslat rendkívül mély benyomást keltett bennem. Igaza van Szakasits Árpád elnök úrnak: amíg ezt a munkát el nem végezzük, addig a nemzeti bizottságok nem élték túl magukat. Ennek a munkának a végrehajtása legalább olyan nagy tett lesz, mint a földreform. E munka végrehajtásában motorikus erőként kell szerepelniük a nemzeti bizottságoknak. Az előterjesztett javaslatnak, valamint mindannak kiegészítésére, amit Szent­iványi Sándor bizottsági tag úr előadott, rámutatok arra, hogy amikor ilyen országos események küszöbén állunk, akkor a Budapesti Nemzeti Bizottság rövididőn belül hívja össze a budapesti kerületi bizottságok plenáris ülését és a plenáris ülésén a köz­igazgatás megtisztításának gazdasági és politikai szempontból való szükségességét húzza alá, mozgósítsa a kerületeket; beszélje meg a kerületi nemzeti bizottságokkal, hogy konkréten hogyan folyhatnak bele ebbe a munkába. Most nem foglalkozhatunk konkrét kérdésekkel. Ez az egyik kiegészítő javaslatom. Továbbá kiegészítő javaslatom pedig a következő. A közigazgatás megtisztítása nemcsak Budapestre vonatkozik, hanem az egész országra. A Budapesti Nemzeti Bizottság tehát forduljon javaslattal az Országos Nemzeti Bizottsághoz: minél előbb üljön össze, a Budapesti Nemzeti Bizottság kezdeményezését tegye magáévá, for­duljon felhívással az ország valamennyi nemzeti bizottságához azért, hogy kapcsolód­janak bele ebbe a munkába: kapcsolódjanak bele a legkisebb falutól a városokig és a fővárosig, töltsék be a motorikus szerepet ennek a gazdaságilag és politikailag egyaránt fontos aktusnak a végrehajtásánál. Én is csak aláhúzhatom, hogy ilyen fontos munkából a szakszervezetet kihagyni valóban nem lehet. A szakszervezetek ma nem kimondottan a fizikai munkásokat foglalják magukba, mert ha így lenne, akkor igen furcsának tűnhetnék, hogy a szak­szervezetek beleavatkoznak a szellemi munkások ügyeibe. A magán- és közalkalma-

Next

/
Thumbnails
Contents