Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

számbeli leépítés feltétlenül az ügy rovására megy. Harmadszor: a technikai megoldást olyan szervre kell bízni, amely mellett a pro- és kontra-eljárás lehetővé válik. Vas Miklós: Tisztelt Nemzeti Bizottság! Az előttem szóló bizottsági tag úr felszólalására a következőket kívánom válaszolni. Előterjesztésem elvi jelentőségű. Amikor mi, mint Szakszervezeti Tanács képviseltetni kívánjuk magunkat ebben a bizottságban, amennyiben ennek szükségét látjuk, további konkrét javaslatokat fogunk tenni. Kérem, méltóztassék javaslatomat elfogadni. Elnök: Azt hiszem, hogy a Nemzeti Bizottság hozzájárul Vas Miklós bizottsági tag úr határozati javaslatához. Rajk László: Tisztelt Nemzeti Bizottság! A javaslatot indokainál fogva teljes egészében helyeslem, részleteibe nem is akarok belemenni. Inkább csak ki akarom egészíteni a javaslat tevő bizottsági tag úr megállapításait. Amikor az állami közigazgatást meg akarjuk tisztítani az oda nem való elemektől, kétségtelenül részletmunkákról van szó, de tegyük hozzá, hogy olyan részletmunkákról, amelynek értéke, jelentősége nem maradt el a földreform jelentőségétől. Ha igaz az, hogy a magyarországi reakciónak, feudalizmusnak egészségtelen megosztása volt a gazdasági alapja, akkor ugyanúgy igaz az is, hogy addig nem beszélhetünk Magyarországon demokráciáról, amíg meg nem szüntetjük, amíg nem demokratizáljuk azt a másik feudalizmust, amelyet a bürokratikus állami gépezet jelent. Ebben teljesen egyetértek Szentiványi Sándor bizottsági tag úrral. A határozati javaslat rendkívül mély benyomást keltett bennem. Igaza van Szakasits Árpád elnök úrnak: amíg ezt a munkát el nem végezzük, addig a nemzeti bizottságok nem élték túl magukat. Ennek a munkának a végrehajtása legalább olyan nagy tett lesz, mint a földreform. E munka végrehajtásában motorikus erőként kell szerepelniük a nemzeti bizottságoknak. Az előterjesztett javaslatnak, valamint mindannak kiegészítésére, amit Szentiványi Sándor bizottsági tag úr előadott, rámutatok arra, hogy amikor ilyen országos események küszöbén állunk, akkor a Budapesti Nemzeti Bizottság rövididőn belül hívja össze a budapesti kerületi bizottságok plenáris ülését és a plenáris ülésén a közigazgatás megtisztításának gazdasági és politikai szempontból való szükségességét húzza alá, mozgósítsa a kerületeket; beszélje meg a kerületi nemzeti bizottságokkal, hogy konkréten hogyan folyhatnak bele ebbe a munkába. Most nem foglalkozhatunk konkrét kérdésekkel. Ez az egyik kiegészítő javaslatom. Továbbá kiegészítő javaslatom pedig a következő. A közigazgatás megtisztítása nemcsak Budapestre vonatkozik, hanem az egész országra. A Budapesti Nemzeti Bizottság tehát forduljon javaslattal az Országos Nemzeti Bizottsághoz: minél előbb üljön össze, a Budapesti Nemzeti Bizottság kezdeményezését tegye magáévá, forduljon felhívással az ország valamennyi nemzeti bizottságához azért, hogy kapcsolódjanak bele ebbe a munkába: kapcsolódjanak bele a legkisebb falutól a városokig és a fővárosig, töltsék be a motorikus szerepet ennek a gazdaságilag és politikailag egyaránt fontos aktusnak a végrehajtásánál. Én is csak aláhúzhatom, hogy ilyen fontos munkából a szakszervezetet kihagyni valóban nem lehet. A szakszervezetek ma nem kimondottan a fizikai munkásokat foglalják magukba, mert ha így lenne, akkor igen furcsának tűnhetnék, hogy a szakszervezetek beleavatkoznak a szellemi munkások ügyeibe. A magán- és közalkalma-