Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

zottaknak, értelmiségieknek is vannak szakszervezetei és elsősorban természetesen ezek a szakszervezetek hivatottak arra, hogy demokratikus és szakszempontból résztvegyenek a közigazgatás megtisztításának munkájában. Ezt a két pótjavaslatot voltam bátor kiegészítésképpen előterjeszteni. Elnök: Szólásra következik Zentai Vilmos bizottsági tag úr. Zentai Vilmos: Tisztelt Nemzeti Bizottság: Az előttem felszólalt bizottsági tag urak észrevételeit és javaslatait a Szociáldemokrata Párt nevében elfogadom, de ugyanakkor ki is egészítem őket. A nemzeti bizottságok hatásköre elsősorban az önkormányzati szervek területére vonatkozik. Szükségesnek tartanám, hogy amikor a Budapesti Nemzeti Bizottság a kerületi Nemzeti Bizottságokhoz és az Országos Nemzeti Bizottsághoz fordul, ugyanakkor felirattal fordulna a kormányhoz is, a kormány egy miniszterközi értekezlet összehívásával ugyancsak érvényesítve ezeket az elgondolásokat az állami apparátus területén. A miniszterközi értekezletnek szerintem az volna a feladata, hogy egyrészt megbeszélje azokat az alapelveket, amelyek az egész bürokráciának a racionalizálásával kapcsolatosak, másrészt megállapítsa a létszám csökkentés módozatait, munkálja ki azokat az alapelveket amelyek a létszám feletti alkalmazottak végelbánására vonatkoznak. Magyarországnak ugyanis a jelenlegi gazdasági körülmények között nincs módja arra, hogy a most érvényben levő jogszabályok alapján esedékes nyugdíj terhet el tudná viselni. Ez a hatalmas létszám csökkentés óriási nyugdíjterhet jelentene az országra. Ez az a kiegészítő javaslat amelyet az előttem szólott bizottsági tag urak javaslataihoz hozzáfűzök. Elnök :

5 Mélyen tisztelt Nemzeti Bizottság! A Budapesti Nemzeti Bizottság már a felszabadulás első idejében felvetette azt a gondolatot, hogy a közigazgatást meg kell tisztítani a fasisztáktól. A polgármester annakidején felhatalmazást is kapott arra, hogy az igazolási eljárást meg sem várva, felfüggessze állásuktól azokat akik fasiszták voltak: akiknek az elmúlt időkben való fasiszta magatartása bizonyítható volt. Azután következett az igazolási eljárás. Az igazolás az első időkben komoly, igen szigorú volt. Később azonban ellaposodott és értéktelenné vált. Az ember sokszor megdöbbent, amikor egy-egy tisztviselőt igazoltak, holott az illető köztudomás szerint fasiszta volt, a fasisztáknak köszönhette karrierjét, amelyet az elmúlt időkben befutott. Mint tudjuk a B-lista: kormányprogramm. A B-lista során elsősorban természetesen a fasiszta elemektől kell megtisztítani a közigazgatásunkat, ha már az igazolási eljárás során ez nem sikerült. Ma polgármesteri értekezleten foglalkoztunk a B-lista kérdésével és az új státus megállapításával. Az előkészítő munkákat folyamatba is tettük. Két alapelvet tartunk szemelőtt: kisebb közigazgatási apparátus legyen jól fizetett tisztviselőkkel: azonkívül feltétlenül keresztül akarjuk vinni az ügyvitel egyszerűsítését. Megmondhatom a Nemzeti Bizottságnak, hogy amikor az alpolgármesteri tisztség betöltésére megbízást kaptam, első elgondolásom az volt, hogy a közigazgatás, az ügyvitel egyszerűsítését feltétlenül keresztül viszem. Sajnos azonban a bürokrácia olyan beépített, hogy másképp nem lehet egyszerűsíteni. Csak erőszakos hozzányúlással. Úgylátszik, ehhez kell majd folyamodnunk. 5. A jegyzőkönyvből nem állapítható meg, hogy kí elnökölt az ülésen. A szöveg értelme szerint ekkor Bechtler Péter vezette az ülést.