Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

Az ostrom után az intézet megkezdte a Gyáli-úti székház helyreállítási munkálatait. Az Intézetnek Budán maradt része a Szent Imre kollégium helyiségeiben, mint budai egészségügyi intézet működött. Az intézet tevékenységét az elsó' időben az elektromos áram hiánya akadályozta. Áz oltóanyagtermelést petróleummal fűtött Thermostatban végezték. A felszerelési és berendezési tárgyaknak a székházba való visszaszállítása az intézet diplomás- és munkásszemélyzetének önfeláldozó együttműködése mellett — más fuvareszköz hiányában — legtöbbször általuk húzott kézikocsikon történt. Az intézet székházának helyiségei ma már teljes egészükben használható állapotban vannak és az egyes osztályok ismét régi helyükön folytathatják működésüket. Az intézeti vizsgálatok száma a rendes békeévek teljesítményét majdnem eléri. A rendkívüli viszonyok következtében az intézet rendes tevékenységén kívül oltóanyag-termeléssel is foglalkozott, amit a békeévekben a székesfőváros részére is az Országos Közegészségügyi Intézet végzett. Az intézet 1945. februártól júniusig több mint 150 000 cm

3 oltóanyagot termelt. A székesfőváros egészséggondozó intézetei közül a tüdőbeteggondozó intézetek legnagyobb része is súlyos sérüléseket szenvedett az ostrom következtében, mégis aránylag igen rövid idő alatt sikerült annyira előrehaladni, hogy néhány héttel az ostrom befejezése után az intézeti munka újra kezdetét vette. Egyes intézetek már február elején munkába álltak és február közepén a pesti oldalon már minden intézetben folyt a munka. A központi tüdőbeteggondozó intézetben ekkor már működőképes röntgenberendezés is a betegek szolgálatába állt és ebben az időben az egész pesti oldalon úgyszólván ez volt az első működő röntgen-állomás. A háború következtében a fertőző nemibetegség pusztító ereje megsokszorozódott. A betegek számának emelkedésére való tekintettel a nemibetegrendelések céljára a tüdőbeteggondozó intézeteket is igénybe vesszük. A Fertőtlenítő Intézet a rendkívüli nehéz körülmények között kezdette meg a járványos betegségek megelőzésével kapcsolatban az intézetre hárult súlyos feladatok megoldását. Az intézet összes szállítóeszközei és berendezési tárgyainak mintegy 90%-a elveszett. Eleinte gyalogosan, hordágyon szállították kórházba a fertőző betegeket, majd sikerült lovas fuvart szerezni a betegszállítások céljára. A betegszállítás terén jelentősen javult a helyzet, amikor az intézet munkásai saját műhelyükben összeállítottak egy teherszállító gépkocsit, amelyen a betegszállítás mellett az anyagszállítás is megindulhatott. Az ostrom után kezdődhettek meg csak a fertőtlenítések. Az intézet az általa összeállított mobil fertőtlenítő gépek segítségével végig fertőtlenítette az összes szükségkórházakat, hajléktalan menhelyeket, a nagy kórházak jelentős részét, a népházakat, a gyermekotthonokat, a volt gettó túlzsúfolt házait és általában azokat a helyeket, ahol a tisztiorvosi jelentés szerint fertőző gócok keletkezése fennállhatott. Az intézet eljárást dolgozott ki a légytermőhelyek megsemmisítésére és ezzel sikerült is Budapestet a fenyegető légyveszélytől megmenteni. Az intézet alkalmazottai kemény munkával, saját kis javítóműhelyükben roncsokból ma már 4 gépkocsit állítottak ugyan helyre, ez azonban az intézet régi gépjárműállományának alig 20%-át jelenti és ezek a gépjárművek is csak lényegesen kisebb munkateljesítményre képesek, mint az intézet régi járművei. Súlyos problémát jelent a fertőtlenítő berendezések fűtőanyagellátásának biztosí-