Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

tása is. Az állandó szénhiány miatt a 3 széntüzelésű kazánberendezés egyikét olajtüzelésre alakítjuk át és ezáltal igyekszünk az utóbbi időben állandósult szénhiány ellenére is biztosítani az intézet folyamatos működését. Pest és Buda közlekedésének megszakadása szükségessé tette, hogy Budán is gondoskodjunk megfelelő fertőtlenítő-állomás felállításáról. A Szent János kórházban berendezett fertőtlenítő-állomás a közlekedési nehézségek beálltakor azonnal megkezdte működését s a normál közlekedés helyreálltáig üzemben is maradt. Az ostrom után a gyógyszertárak működésének újbóli megindítása a hatóság fokozottabb beavatkozását igényelte. Az előző kormányok jogfosztó rendelkezései a jogosítottak személyében nagy változásokat idéztek elő és a jogosítványok méltányos és igazságos visszajuttatása a jogtulajdonos vagy hátramaradottjai részére rendszerint bonyolult jogi problémák megoldásával járt. A jogosítottak igazolási eljárása is újabb munkafeladatot rótt a hatóságokra. A jogosítvány gyakorlásától eltiltottak gyógyszertárait hatósági kezelésbe kell venni és a kirendelt hatósági kezelők felett nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági szempontból is ellenőrzést kell gyakorolni. A gyógyszertári ügyek rendezésénél az ügyosztály törekvése arra irányult, hogy a régi és új jogosítottak között felmerülő magánjogi viták lehetőleg békés úton nyerjenek elintézést és ahol a hatósági kezelésbevétel szükséges, ott a szakszervezettel egyetértésben az a törekvés, hogy olyan kézbe kerüljön a gyógyszertár vezetése, akinél az egészségügyi, gazdasági és közszempontok egyaránt biztosítva látszanak. A háborús cselekmények következtében, főleg pedig az ostrom folyamán a Köztisztasági Hivatal teljes felszerelése elpusztult, lóállományával együtt. A felszabadulás után a Köztisztasági Hivatal a fokozottabb mértékben reáháruló munkát éppen ezért csak igen nagy nehézségekkel tudta megkezdeni. A főváros terein és utcáin felhalmozott nagymennyiségű fertőző szemét és törmelék, ezt megelőzően pedig az állati hullák eltakarítása a közegészségügyi érdekekre való tekintettel elsőrendű fontosságú volt. Lovak és kocsik hiányában a Köztisztasági Hivatal ezt az igen nagy horderejű munkát saját vasúti kocsijaival és mozdonyaival végezte a város belső területein is. Különösen a főváros tereinek megtisztítása és a volt gettó területén felhalmozott nagymennyiségű szemét eltakarítása okozott nagy gondot, mivel megfelelő szállítóeszközök hiányában a vasúti kocsikkal a lerakodó helyeket megközelíteni nem lehetett. A Köztisztasági Hivatal a felszabadulás óta 445 622 m

3 szemetet szállított el a főváros területéről. A szemét egyidejű elszállítása mellett, ugyancsak vasúti kocsikkal és a BSZKRT által rendelkezésre bocsátott waggonokkal a törmelék szállítását is megkezdte és a mai napig 188 136 m

3 törmeléket szállított el az ideiglenesen kijelölt törmelék-lerakó helyekről. Bár a Köztisztasági Hivatal felszerelési tárgyai és lovainak száma a békebeli állapot arányaitól még igen távol van, mégis az időközben vásárolt eszközeinek és mintegy 200 drb lónak a segítségével ma már a főváros legtöbb kerületében bevezette a házról-házra való rendszeres szemétfuvarozást is. 3—4 külső kerület kivételével, úgy Pesten, mint Budán a szemetet ma már rendszeresen, köztisztasági lovaskocsik szedik össze és minden reményünk meg van arra, hogy a közeljövőben vásárlandó lovak segítségével a még hiányzó kerületekben is a szemétfuvarozás bevezetésre kerül. A rendszeres szemétfuvarozás egyidejű megindításával gondoskodott a Köztisztasági Hivatal az útvonalak tisztántartásáról is.