Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

kíséreltünk meg gondoskodni, majd külföldi kapcsolatok kiépítésével sikerült külön­leges gyógyszereket is beszerezni. Ezen külföldi kapcsolatok ápolásával olyan támoga­tásra tettünk szert, hogy olyan mennyiségű insulin állt rendelkezésünkre, hogy nem­csak a közkórházakat, hanem a MABI, OTI, OTBA-t stb. mi láttuk el insulinnal. Az épületkárokat is sikerült helyreállítanunk, kivéve a teljesen rommá lőtt, illetve leégett Szent János kórház törzsépületét, ugyanezen kórház II. belosztályát, a Szent László kórház 9—10 pavillonját és az Eötvös Loránd rádium és röntgen­intézet egy részét. Ugyanezen helyreállítás során sikerült még a tél beállta előtt az összes hiányzó üvegeket beszereznünk, illetve pótolnunk. Ugyancsak kórházi fehér­neműket is pótoltunk, illetőleg azok pótlásának teljessététele is folyamatban van. A teljesen rommálőtt, leégett épületek felépítésének megvalósítása a legközelebbi feladatunkat képezi. A székesfőváros ostroma után az utcákon, kórházak és a bonctani intézet halottkamráiban és az ún. gettó területén ezerszámra feküdtek el temetetlenül a halot­tak. A Községi Temetkezési Intézet minden szállítóeszköz nélkül, a legnagyobb nehézségek mellett indult a reá váró hatalmas feladat megoldásának. Az első napok­ban hordagyakon, majd emberi erővel vont kocsikon gyűjtötték és szállították a halottakat. Később a Corvin Áruház egyik kiégett üzlethelyiségében halottgyűjtő­telepet létesítettek s innen a BSZKRT vágányán a szeméttelepi mozdony által vont vagonokban szállították ki a halottakat a X. ker. új köztemetőbe. Amint a fagy engedett, megkezdődött a közterületen eltemetettek exhumálása is, amit azután a meleg időjárás miatt novemberig szüneteltetni kellett. A felszabadulás utáni hóna­pokban az 1945. év végéig az intézet az évi átlagosan 18 000 temetéssel szemben, számbelileg 50%-kal csökkent személyzettel 26 797 temetést, illetve halottszállítást és 5180 exhumálást végzett. Az Intézet további feladata volt rendeltetésének ellátása céljából az elveszett teljes felszerelését pótolni. A mai napig roncsokból 6 autófourgont állított össze és 26 lovat vásárolt, telepének súlyosan megrongált épületeit pedig használható állapotba helyezte. A székesfőváros köztemetői közül több a főváros ostroma után hosszabb időn keresztül hadműveleti terület volt s ennek következtében építményei részben teljesen elpusztultak, részben pedig igen súlyos rongálódást szenvedtek. Az aknazárak, állá­sok, drótakadályok és barrikádok eltávolítása után lehetett csak a temetéseket és helyreállítást megkezdeni. Elsősorban a halottasházakat kellett használható állapotba helyezni. Egész rövid idő alatt valamennyi temetőben megfelelő számú ravatalozó­terem állott a temetések céljára rendelkezésre. A kertészeti épületeket is nagyrészben helyrehozták, úgyhogy a temetői kertészetek még az elmúlt év nyarán megkezdhették működésüket. A betelés előtt álló Farkasréti temető kibővítése érdekében a szom­szédos Winternitz telkek megszerzése iránt megtettük a szükséges lépéseket. Addig is a temetések folyamatosságának biztosítása végett a már lezárt Németvölgyi teme­tőt újra megnyitottuk. Az ostrom után rendkívül nehéz körülmények között kezdte meg működését a székesfővárosi Közegészségügyi Intézet. A közegészségügyi vizsgálatok végzésére s a járványveszély leküzdésére hivatott, rendkívül fontos intézmény még 1943. év nyarán légitámadások folytán kénytelen volt a jól felszerelt Gyáli- úti székházból az Eszterházy-utcai Egyetemi Közegészségtani Intézet és a Haller- utcai tüdőbeteg­gondozó Intézet, valamint a Krisztina-téri iskola helyiségeibe áttelepülni.

Next

/
Thumbnails
Contents