Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

kíséreltünk meg gondoskodni, majd külföldi kapcsolatok kiépítésével sikerült különleges gyógyszereket is beszerezni. Ezen külföldi kapcsolatok ápolásával olyan támogatásra tettünk szert, hogy olyan mennyiségű insulin állt rendelkezésünkre, hogy nemcsak a közkórházakat, hanem a MABI, OTI, OTBA-t stb. mi láttuk el insulinnal. Az épületkárokat is sikerült helyreállítanunk, kivéve a teljesen rommá lőtt, illetve leégett Szent János kórház törzsépületét, ugyanezen kórház II. belosztályát, a Szent László kórház 9—10 pavillonját és az Eötvös Loránd rádium és röntgenintézet egy részét. Ugyanezen helyreállítás során sikerült még a tél beállta előtt az összes hiányzó üvegeket beszereznünk, illetve pótolnunk. Ugyancsak kórházi fehérneműket is pótoltunk, illetőleg azok pótlásának teljessététele is folyamatban van. A teljesen rommálőtt, leégett épületek felépítésének megvalósítása a legközelebbi feladatunkat képezi. A székesfőváros ostroma után az utcákon, kórházak és a bonctani intézet halottkamráiban és az ún. gettó területén ezerszámra feküdtek el temetetlenül a halottak. A Községi Temetkezési Intézet minden szállítóeszköz nélkül, a legnagyobb nehézségek mellett indult a reá váró hatalmas feladat megoldásának. Az első napokban hordagyakon, majd emberi erővel vont kocsikon gyűjtötték és szállították a halottakat. Később a Corvin Áruház egyik kiégett üzlethelyiségében halottgyűjtőtelepet létesítettek s innen a BSZKRT vágányán a szeméttelepi mozdony által vont vagonokban szállították ki a halottakat a X. ker. új köztemetőbe. Amint a fagy engedett, megkezdődött a közterületen eltemetettek exhumálása is, amit azután a meleg időjárás miatt novemberig szüneteltetni kellett. A felszabadulás utáni hónapokban az 1945. év végéig az intézet az évi átlagosan 18 000 temetéssel szemben, számbelileg 50%-kal csökkent személyzettel 26 797 temetést, illetve halottszállítást és 5180 exhumálást végzett. Az Intézet további feladata volt rendeltetésének ellátása céljából az elveszett teljes felszerelését pótolni. A mai napig roncsokból 6 autófourgont állított össze és 26 lovat vásárolt, telepének súlyosan megrongált épületeit pedig használható állapotba helyezte. A székesfőváros köztemetői közül több a főváros ostroma után hosszabb időn keresztül hadműveleti terület volt s ennek következtében építményei részben teljesen elpusztultak, részben pedig igen súlyos rongálódást szenvedtek. Az aknazárak, állások, drótakadályok és barrikádok eltávolítása után lehetett csak a temetéseket és helyreállítást megkezdeni. Elsősorban a halottasházakat kellett használható állapotba helyezni. Egész rövid idő alatt valamennyi temetőben megfelelő számú ravatalozóterem állott a temetések céljára rendelkezésre. A kertészeti épületeket is nagyrészben helyrehozták, úgyhogy a temetői kertészetek még az elmúlt év nyarán megkezdhették működésüket. A betelés előtt álló Farkasréti temető kibővítése érdekében a szomszédos Winternitz telkek megszerzése iránt megtettük a szükséges lépéseket. Addig is a temetések folyamatosságának biztosítása végett a már lezárt Németvölgyi temetőt újra megnyitottuk. Az ostrom után rendkívül nehéz körülmények között kezdte meg működését a székesfővárosi Közegészségügyi Intézet. A közegészségügyi vizsgálatok végzésére s a járványveszély leküzdésére hivatott, rendkívül fontos intézmény még 1943. év nyarán légitámadások folytán kénytelen volt a jól felszerelt Gyáli- úti székházból az Eszterházy-utcai Egyetemi Közegészségtani Intézet és a Haller- utcai tüdőbeteggondozó Intézet, valamint a Krisztina-téri iskola helyiségeibe áttelepülni.