Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

Hogy minden bajunkban mégis tudtunk dolgozni és hogy ennek a városnak mégis tudunk valamit nyújtani, annak igazolására ezennel bejelentem, hogy a holnapi reggeltől kezdve Budapest székesfőváros közönségének öt órán keresztül fog rendelkezésére állani a gáz (Élénk helyeslés és nagy taps.) és pedig sokkal jobb, sokkal magasabb fűtőértékű, mint az eddigi. (Élénk éljenzés.) A gázszolgáltatás megjavítását csak karácsonyra ígértem és hogy már részben most be tudom váltani ígéretemet, azt a Gázművek odaadó munkájának köszönhetjük elsősorban. (Élénk éljenzés és nagy taps.) A kormány erőteljes intézkedései és a bányászok odaadó, önfeláldozó munkája következtében a szénellátásban máris bizonyos javulás mutatkozik. (Élénk helyeslés és nagy taps.) Ez tette lehetővé, hogy a közlekedési korlátozást megszüntettük. De ez nem jelenti azt, hogy már vége a bajnak és vége a gondnak, ez csak a nyomorúság elleni, az életért folyó szörnyű harcnak egy kis, megnyert ütközete. A téli küzdelem az életért, a kis melegért, a fennmaradásért természetesen csak a legközelebbi napok, az átmenet néhány hónapjának lehet a feladata. Nem tudok felelősségem tudatában sok jót ígérni erre a télre, de azt ígérni tudom, hogyha ezeket a nehéz hónapokat egymással összefogva átvészeljük, akkor Budapest népe, amely hősiességét az ostrom alatt megmutatta, hallatlan, minden nemzet életében csak egyszer előforduló lehetőségek előtt áll. Ennek a városnak, mely a természetes fejlődésnek és a természetellenes pusztulásnak gyorsan gördülő eseményeit élte át, sok problémája van a mindennap súlyos gondjain túl is. És ezek a problémák, melyeket a békés fejlődés lassan oldott volna meg, most gyors megoldásra várnak. Új szellem, új világ nyílt meg előttünk és jövő terveink irányát már a demokrácia nagy, alkotó eszméje szabja meg. Egy elmúlt idő, egy joggal kárhoztatott kor jogalkotásainak törmelékei fölött járunk és ezekben a törmelékekben meg-megbotolva, mindjobban érezzük egy új, teljesen demokratikus fővárosi törvény megalkotásának szükségességét. Ennek a törvénynek egyetlen kelléke, hogy demokratikus legyen, mert ha valóban demokratikus, akkor jó is és hasznára lesz a székesfőváros közönségének. (Helyeslés.) Ennek a törvénynek tovább kell fejlesztenie az autonómiát, mely a múltban üres formalitássá vált. Meg kell oldania az egyszerű, gyors közigazgatást, meg kell oldania, illetve most már szabályoznia kell a kerületi közigazgatást, melynek alapjait az élet már lerakta. Itt kell megemlékeznem Budapest székesfőváros tisztviselő karáról, mely hivatott a törvényekbe életet vinni. Őszintén meg kell mondanom, hogy csak a demokratikus szellemben gondolkodó tisztviselőt tartom erre alkalmasnak. (Nagy taps minden oldalon.) A demokratikus tisztviselő feltétlen szakszerűséggel, önzetlenül, megvesztegethetetlenül védi a főváros érdekeit és minden melléktekintet nélkül szolgálja a közönség javát. (Úgy van! Úgy van! — a jobb oldalon.) Aki magáról megfeledkezik és a reakció szolgálatában áll, vagy anyagi érdekből megszegi a törvényt, azzal a legkönyörtelenebbül el fogok bánni (Élénk helyeslés és nagy taps.), de mindenki segítő barátot talál bennem, aki demokratikus fővárosunk érdekeit hűen munkálja. (Élénk helyeslés.) A háború, majd az újjáéledő élet különleges kívánalmai természetszerűleg megszaporították a tisztviselők létszámát. A viszonyok normalizálódása fokozatosan szükségessé fogja tenni egyes hivatalok megszüntetését és összevonását. Nem akarom tovább azokat a terveket és elgondolásokat ismertetni, melyek 13* 195