Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

telén voltam bezáratni.

2 A fűtetlen hivatali helyiségekben a közigazgatás menete megbénul, a lakásokban kihűlnek a tűzhelyek, megáll az élet és lassanként a jeges puszták halálos némasága borul a városra. Még aggasztóbb a közélelmezési helyzet. Budapest a jólét volt mindeddig, de a halál ekéi felszántották a gazdag magyar ugart. Míg az elmúlt években a főváros minden lakója átlagban 21 kg zsírt fogyasztott, 1945-ben még egyáltalában nem tudtunk zsírt juttatni a dolgozóknak. Hatalmas raktáraink máskor a nyár végére tömve voltak gabonával, liszttel, burgonyával, hüvelyessel és az áldott magyar föld ezernyi terményével, most pedig az üres raktárak tört ablakain besivít a téli szél. Nem lehetett elérni az elmúlt tavasszal és nyáron, hogy Budapest dolgozói számára akárcsak egyhetes készletet gyűjtsünk és tartalékoljunk. A kenyérfejadagokat, mint ismeretes, már 15 dkg-ra szállítottuk le, de még ennek a mennyiségnek az összegyűjtése is a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Máról holnapra élünk. Nincs meg az a biztos jóérzésünk, hogy egy hónap múlva is tudjuk nyújtani azt a keveset, amit ma nyújtunk. A szénellátásban mutatkozó nehézségek miatt nagy üzemeink helyzete semmivel sem rózsásabb. Szigorú korlátozásokat kellett bevezetnünk az energiafogyasztás terén, hogy szénkészleteinket növelni tudjuk. Ez részben a közönség számára jelent sok nehézséget, részben a községi háztartás pénzügyi helyzetét rontja, mert igen komoly bevételi kiesést jelent. Például a BSZKRT legutóbbi egyhavi bevétele 3,4 milliárd volt, a korlátozások bevezetése után 1,7 milliárd pengőre esett. Az elektromos áram végleges kimaradása beláthatatlan következményekkel járna és szükségszerűen kihatással lenne a vízszolgáltatásra is. Elkövettünk ugyan mindent, hogy a Vízművek nyersolajjal tovább tudják a vizet szolgáltatni, azonban nyersolajtartalékunk csekély, hosszú ideig tartó áramkiesés esetén a vízszolgáltatás nagyrészben megszűnne. A végleges áramkiesés sajnos, nem rémkép, hanem naponta küszöbünkön jelentkező valóság, mert ha Bánhida valamilyen okból kiesik, a Kelenföldi Erőműnek kell átvenni a teljes terhelést. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a Kelenföldi Erőműben annyi szenet tudunk tárolni, hogy az egész budapesti fogyasztást legalább egy héten keresztül biztosítani tudjuk. Mai készletünk azonban csak egynapi teljes üzemre elegendő. A gazdasági ellehetetlenülés folyamatának legáttekinthetőbb képe a pénzügyi helyzetben mutatkozik. Az infláció polipkarjai behatoltak a gazdasági élet minden ágazatába és gyökerében támadták meg gazdasági egyensúlyunkat. A főváros bevételei ma csak kis százalékban fedezik az állandó kiadásokat, arra pedig, hogy az újjáépítés költségeit saját erőnkből biztosítani tudjuk, semmi lehetőség nem mutatkozik. Hogy a bevételeink és kiadásaink között mutatkozó óriási különbséget valahogy ki tudjuk egyenlíteni, kénytelenek vagyunk állandóan a kormány támogatását kérni. Még csak egy mondatot kell hozzátennem, azt, hogy bár minden erőnket megfeszítjük, minden lehetőt és lehetetlent megpróbálunk, kizárólag saját erőinkkel ezt a végromlást tartósan feltartóztatni nem tudjuk. 2. A polgármester 1945. december hó 12-én kiadott 95 161/1945-VII. számú rendeletével a székesfőváros összes iskoláiban „tekintettel a szigorú tél korai beálltára és arra, hogy most már még az a tüzelő sem áll rendelkezésre, amely az eddigi csökkentett munkát biztosította", a tanítást december 15-én déli 12 órától további intézkedésig 1946. március l-ig beszüntette. 13 193