Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

b) Kővágó József polgármester székfoglaló beszéde Részlet 1945. december 14. Most, mikor átveszem a polgármesteri tisztet, el kell mondanom a valóságot, azért, hogy minden budapesti dolgozó tisztán lássa, hogyan állunk és ennek ismeretében az élettó'l, a fővárostól és a főváros vezetőségétől egyébként normális időkben jogosan követelhető igényeit ehhez a helyzethez, ebből a helyzetből adódó lehetőségekhez viszonyítsa. Néhány elszomorító adatot kell elmondanom. Megteszem ezt azért, mert rendületlenül bízom Budapest minden lakójának öntudatában, tisztánlátásában és érettségében. Hosszú időkön keresztül a vezetés a nép tudatos félrevezetésében, elkápráztatásában, a valóság ködfátyolba burkolásában látta a politikai irányvonalat. Hogy ez a politika hová vezetett, mindnyájunk előtt ismeretes. Én az őszinteségben, a valóság meztelen feltárásában látom a helyes utat még akkor is, ha ez a kicsinyhitűeket elrémíti és a gyengeszívűeket megijeszti. Két apokaliptikus méretű háború szörnyű pusztításából tanultuk meg, mindnyájunknak joga van ahhoz, hogy a valóságot megismerjük és önálló véleményt formáljunk. Ismeretes az a szomorú tény, hogy a csecsemőhalandóság a székesfővárosban soha ilyen méretű nem volt, mint ma. Július havában 100 egy éven aluli csecsemő közül 40 elpusztult. A terhes anyák a rossz táplálkozás következtében nem tudják kihordani gyermekeiket, a halvaszületés száma egyre fokozódik. Sötét perspektívát mutat a nemibetegségek számának szörnyű növekedése.

1 Nemibeteggondozó intézeteink fejlesztése és fokozott működése nem tud gátat vetni a jövőt gyilkoló kór terjedésének. A helyzet félelmetességét fokozza, hogy a 60 éven felüliek, mint gyökerüktől megfosztott, kiszáradt növények, sorban kidőlnek a táplálkozás és gyógykezelés elégtelensége miatt. Félő, hogy vérhas, tífusz és egyéb fertőző betegség tizedeli meg amúgyis megritkult sorainkat. Kórházaink gyógyszer, kötszer, kórházi ágyfelszerelés híján szűkölködnek; gyógyszer- és kötszeriparunk nem tud eleget termelni és ha gyógyszerben, kötszerben sürgős segítséget nem kapunk, kórházainkat be kell zárnunk és betegeinket sorsukra kell hagynunk. Elmúlt a tavasz és a nyár anélkül, hogy a székesfőváros legfontosabb közintézményei és áldozatkész dolgozói részére tüzelőanyagot lehetett volna tartalékolni. Kórházainkat a tüzelőhiány bezárással fenyegeti, iskoláinkat a holnapi nappal kény1. A háborús kísérő jelenségek közé tartozott a nemi betegségek számának növekedése. A tiszti főorvosnak a főváros 1946. első félévi közegészségügyi helyzetéről készített részletes jelentése szerint 1945. első félévében a jelentkezett nemi betegek száma 4943 volt, 1945. második felében ez a szám 17 879-re emelkedett.