Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)
helyreállítjuk a Ferenc József hidat. A hídépítés nagyszerű eredményei elsó'sorban a Gerő Ernő elvtársam által vezetett közlekedésügyi minisztérium érdeme. A miniszter elvtársnak és nagyszerű mérnök munkatársainak köszönhető, hogy Buda és Pest a fasiszták hídrobbantása ellenére is egységes marad. A nagy hídépítő rohammunkában részt vesznek a felszabadító Vörös Hadsereg katonái is. Azt hiszem, a közgyűlés kívánságának adok kifejezést, amikor Budapest népe nevében a hála és köszönet szavával fordulok a szovjet nép nagy vezetőihez, a magyar nép barátaihoz, Sztálin generalisszimuszhoz és hű segítőjéhez Vorosilov marsallhoz, mind ama segítségért, amelyet a főváros talpraállítása érdekében nyújtottak. Hála és köszönet nekik a felszabadulásunkért, a hidakért, az élelmiszervonatokért, a szállítóeszközök százaiért, az orvosságokért, a barátságukért. Hiszem, hogy a főváros népének hálája: záloga az örök magyar—szovjet barátságnak. Emlékezzünk meg a hála szavával az egész magyar népről is. Sokat tettek, erejükön felül áldoztak és áldoznak Budapestért, mert szeretik Budapestet, az ország fővárosát. Az éhség napjaiban a magyar falu és a vidéki magyar városok ellenszolgáltatás nélkül adták a fővárosnak az élelmet, magukhoz vették gyermekeinket és asszonyainkat. És most is, nagy nélkülözésünkben nem egyszer megosztják velünk amijük van. Mindig hálás lesz ezért a főváros népe a magyar vidéknek. Emlékezzünk meg köszönettel a fővárosi tisztviselőkről és alkalmazottakról, az üzemek munkásairól, mérnökeiről, vezetőiről, akik Bechtler Péter és Kővágó József alpolgármesterekkel és a fővárosi vezető tanácsnokokkal az élen éjt nappallá téve dolgoztak Budapest újjáépítésén. Megvallom, hogy a főváros vezető tisztviselőivel folytatott közös munkánk kezdetén kölcsönösen volt bennünk némi idegenkedés, de azt hiszem, ahogy én is megtanultam becsülni az ő munkájukat, ők is megtanulták, hogy a kommunista bárhol áll is a vártán, mindig a közösség érdekeit, a magyar nép érdekeit tartja szemelőtt. Igen, ez a közösségi érdek, a magyar népi érdek volt az a mozgatóerő, amely keresztül segített bennünket a szörnyű nehézségeken, ez volt az a mozgatóerő, amely előbbre vitt bennünket a cél felé, hogy mielőbb felépítsük az új Magyarországot és megvalósuljon az ország és Budapest népének együttes akarata: Budapest szebb lesz mint volt. Tisztelt Törvényhatóság! Beszédem elején már hangsúlyoztam, hogy a felszabadulás után Budapest dolgozói, politikai és gazdasági rohammunkájukkal miként változtatták át Budapestet a demokrácia várává. Budapest dolgozói és köztük a Magyar Kommunista Párt továbbra is, mint a demokrácia védvárát akarják látni Budapestet. Ezt nyütan kimondjuk: aki bántani akarná az új magyar szabadságot, a demokráciát, az szemközt találja magát Budapest döntő többségével, a budapesti dolgozókkal, akik nélkül nem lehet újjáépíteni se fővárosunkat, se hazánkat. Eme harcos demokrácia jegyében kívánok sok sikert és eredmény dús munkát Budapest törvényhatósága munkájának. Mi csakis ennek a gondolatnak jegyében látjuk biztosítottnak az új törvényhatóság eredményes munkáját. Éljen a szabad demokratikus Budapest, védvára és harcos Őre a szabad, független, demokratikus Magyarországnak, a hazának. Bp. Szfőv. th. biz. közgy. jkv. 1945,