Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)
számát 25-ről 77-re. A békebeli körzeti 17 védőintézetet, amelyből 2 megsemmisült, 15 pedig megsérült, ez év szeptemberéig 23-ra emeltük. A népgondozás bevezetése kapcsán eddig 20 750 családot vettünk gondozásba. Megnyitottuk a Népszállót 5 , amelynek jelenleg 317 férőhelye van. Szeretetotthonainkban ezidőszerint 1084 a férőhelyek száma. Gondoskodtunk arról is, hogy az újjáépítést végző munkásság meleg ételhez juthasson és ebből a célból számukra 215 üzemi konyhát szerveztünk meg és több millió ebédet osztottunk ki. Budapest jövője szempontjából feltétlenül szükséges, hogy hatalmas gyógyfürdőinket és gyógyforrásainkat mielőbb rendbe hozzuk. Ez év májusában a Szent Gellértfürdő 30 százalékban, a Szent Gellért-szálló 70 százalékban, a Rudas 70 százalékban, az Ásványvízüzem 50 százalékban, a Szent Imre-fürdő 80 százalékban, a Széchenyifürdő kb. 10 százalékban sérült. Ma már a főváros birtokában levő valamennyi gyógyfürdő és gyógyforrás üzemben van. A helyreállítási munka mindegyikben tovább folyik. A főváros közoktatásügyeit is igyekeztünk rendbehozni, újjászervezni. Májusban a használható iskolaépületek száma 42 volt, novemberben 118. A használható tantermek száma májusban 520, novemberben 1616. A tanulók száma májusban 31 253, novemberben 65 871. A működő oktatók száma májustól novemberig 1716ról 3914-re emelkedett. Büszkén közölhetem, hogy a főváros iskolái az újjáépítés és a tanítás megszervezésében messze megelőzték a fővárosban levő állami iskolákat. Azon voltunk, hogy fokozzuk a főváros lakosságának kulturális lehetőségeit is. Erősen fejlesztettük a népművelési központ munkáját, megsokszoroztuk a fővárosi könyvtár fiókintézeteit, nívós kiállítással megnyitottuk a Fővárosi Képtárt, igen szép eredménnyel működik az újjászervezett fővárosi zenekar. De sokáig folytathatnám jelentésemet a főváros egyéb munkaterületeiről, a jelentős, részben helyreállított kórházakról, a tiszti főorvosi hivatal eredménydús munkájáról, arról, hogy ma már több anya- és csecsemővédő intézetünk van, több tüdő- és nemibeteggondozó intézetünk van, kerületi rendelőnk, mint 1943-ban. Beszélhetnénk a nagy nehézségekkel küzdő és mégis javuló orvos- és gyógyszerellátásról, arról, hogy hat hónap alatt a kórházi ágylétszámot megháromszoroztuk és ma már a békebeli ágylétszám 80%-a áll rendelkezésre a főváros kórházaiban. Beszélhetnénk a fővárosi pénzügyi politika újjászervezéséről, az adózás megszervezéséről, a Budapesti Székesfővárosi Községi Takarékpénztár eredményes munkájáról és végül nem utolsó sorban a demokratikus választás tiszta és kifogástalan megszervezéséről. Budapest és az ország élniakarása jegyében vettük ki részünket a hídépítés nagy munkájából is. És hiszem: örömmel vették tudomásul a közgyűlés tagjai, hogy az elmúlt vasárnap átvettük a Petőfi-hajóhidat 6 , előreláthatólag ez év végéig elkészül a parlamentnél az első állandó jellegű vasbetonhíd 7 és a jövő júliusig teljes épségben 5. A Ncpszállót (ma: Dózsa György út 150. sz.) 1912-ben építette a főváros magános, kiskeresetű férfimunkások számára. Az intézmény eredetileg 438 férőhellyel rendelkezett, az épületben étterem, könyvtár, fürdő állt rendelkezésre. A Népszálló a felszabadulás után „Dózsa György Otthon" néven működött tovább. 6. A Petőíi-pontonhidat 1945. november 18-án avatták fel. A híd az Erzsébet-hídtól északra állt, pesti hídfője a Petőfi térről nyílott. 7. Lásd a 77. számú iratot.
