Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

népéhez (6). Megkezdte működését a Szociáldemokrata Párt is, a többi koalíciós párt — a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Polgári Demokrata Párt — inkább csak egyes, a fővárosban élő képviselőin keresztül vett részt a munkában, szervezeteik lassabban jöttek létre. Az MNFF programja jegyében alakult meg, mint annak fővárosi szerve a Budapesti Nemzeti Bizottság. A Budapesti Nemzeti Bizottság az MKP, az SZDP, az FKgP, az NPP és a szakszervezetek magasszintű képviselőiből állt és első ülésén kimondta, hogy a felszabadított fővárosban a távollevő kormány hatáskörét is gyakorolja (3), miután a Debrecenben székelő Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal rendszeres kapcsolat csak jóval később létesült (24). A BNB — illetve az első időszakban minden nap ülésező operatív szerve, az ún. „ötös bizottság" — sorra vette az élet megindításával kapcsolatban megoldandó alapvető feladatokat. Döntött a legalapvetőbb személyi kérdésekben: kinevezte a főváros polgármesterét és alpolgármesterét, az államrendőrség főkapitányát, az újjáépítést irányító Fővárosi Közmunkatanács elnökét (3, 8); rendeletet adott ki a közhivatalok munkájának megkezdéséről, hatályon kívül helyezte az ellenforradalmi, fasiszta rendszer által hozott „zsidótörvényeket" (4); az éhező lakosság megsegítésére létrehozta a Nemzeti Segélyakció budapesti bizottságát (8), kimondta a népbíróságok sürgős felállítását, a fővárosi gyárakban az üzemi bizottságok megszervezését, a fenyegető járványveszély elhárítására Egészségügyi Tanács alakítását (9,13) stb. Nagy gonddal és figyelemmel munkálkodott a BNB a kulturális élet újjászervezésén (15,21), jelentős erőfeszítéseket tetta fasiszta korszak maradványainak felszámolására, kezdve a volt szélsőjobboldali fővárosi tisztviselők eltávolításától (31) az igazolási eljárás lefolytatására tett intézkedésein (26, 26a-b) át a fasiszta szellemű sajtótermékek megsemmisítésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásában való közreműködésig (54a-b). Országos jelentőségű kezdeményezése volt a polgármesternek adott felhatalmazása az ingyenes oktatás bevezetésére a fővárosi iskolákban (60). Központi helyet foglalt el a BNB tevékenységében az éhező főváros lakosságának élelmiszerrel való ellátásának megoldása. „Azt lehet mondani, hogy Nagy-Budapest lakossága ma már túlnyomórészt éhezik és a legrövidebb időn belül — hacsak valamilyen intézkedésekkel hathatós segítség nem történik — a legszélsőségesebb ínségbe kerül" —jelentette a közélelmezési ügyosztály vezetője (17), sőt a legsúlyosabb helyzetben levő Budán még éhhalál is fordult elő (46). Az éhező főváros lakosságának elsőként a szovjet hadsereg sietett segítségére élelmiszeradományával (14a-b), majd az Ideiglenes Nemzeti Kormány szervezett országos gyűjtőakciót és az MKP javaslatára Vas Zoltánt kinevezte Budapest teljhatalmú közellátási kormánybiztosává (20). Felhívással fordult az ország népéhez az MKP Központi Vezetősége (25), majd a BNB is: segítsen az éhező fővároson! (29a) A felhívások nem maradtak eredmény nélkül, a felszabadított ország szinte minden részéből érkezett segítség a fővárosba (29b-c-e, 41). Budapest lakossága élelmiszerkölcsön jegyzésével járult hozzá önmaga ellátásához (29d). Széles körű betekintést nyújtanak a BNB munkájába az üléseiről készült és kötetünkben közzétett jegyzőkönyvek (40, 42a, 44, 47, 53) és más iratok. A jegyzőkönyvek tükrözik azt az együttműködést, amely ebben az időszakban a pártok képviselői között kialakult, de tükrözik az új élet kialakításával járó nehézségeket, a kiadott rendeletek — pl. az igazolás, a közmunka — végrehajtása körül támadt ellent-