Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

eredményt a székesfőváros polgármestere is honorálta. Az autóbusz-járműpark majdnem teljes egészében elpusztult, a járművek jórészét elhurcolták, a megmaradt rész pedig jórészt roncskocsikból áll. Ezekből kell az újból felépítendő új autóbuszüzem alapjait lefektetni. Néhány autóbuszt máris üzemképes állapotba hoztak, ezek részben teher-, részben a hidakon át személyszállítást végeznek.

3 Röviden összefoglalva, ez történt az ostrom utáni időkben. Az ostrom utáni helyzetkép vázlatos előadása után most már rátérek a jelen és a jövő feladatainak ismertetésére. Mielőtt ezt tenném, előbb rá kell mutatnom azokra a szervi hibákra, amelyeket a Beszkárt hálózatának felépítése és továbbfejlesztése terén a múltban elkövettek. Szükségesnek tartom ezt felemlíteni, mert ezen hibák folytán olyan megkötöttségek állottak elő, melyek ma is éreztetik káros hatásukat. Tudjuk, hogy a főváros közlekedési vállalatai magáncégek kezében voltak. Ezek a cégek versenyvonalakat építettek egymás tőszomszédságában. Más vidékek viszont teljesen közlekedés nélkül maradtak, mert a versenyző vállalatok csak saját anyagi érdekeikre, nem pedig az egységes közlekedési szempontokra voltak tekintettel. Éppen ezért alapvető hibákat követtek el a közlekedési hálózat kiépítésében. A közlekedési vonalak a város belsejéből, mintegy kör középpontjából indultak ki és sugár irányban haladtak a nagyforgalmú útvonalakon a város távolabbi pontjai felé.Egész hálózat alakult ki sugár irányban haladó vasúti és autóbusz vonalakból, melyekhez a Bhév vonalai ugyancsak sugár irányban csatlakoztak. Időközben azonban a perifériákon nagyarányú ipari és települési gócpontok keletkeztek, melyek nemcsak a főváros központjával, hanem egymás között is élénk forgalmat fejlesztettek ki. Az új településeken nagy számban helyezkedett el az ipari munkásság, mely a perifériálisan fekvő ipari gócpontokban talált munkaalkalmat. Ezáltal nagyarányú perifériális forgalmú szükséglet keletkezett. Ezt a sugárirányú közlekedési hálózat csak nagy nehézségek közepette tudta kielégíteni, mert ezt az utasforgalmat csak nagy kerülőkkel, felesleges utazásokkal és így jelentős időveszteséggel lehetett csak lebonyolítani. A perifériális vonalak hiánya a város egész közlekedésére súlyosan hatott, mert a külvárosi és elővárosi gócpontok egymásközti forgalma kényszerűségből a sugárirányú vonalakra terelődvén, azokat túlterhelte és nagy mértékben hozzájárult a közlekedés válságához. Csak néhány példát hoztam fel a múltban elkövetett hibákból, amelyeket annak idején úgy a közlekedési bizottságokban, mint a főváros közgyűlésén számtalanszor ostoroztam, de most ismét fel kellett említenem, mert szerény véleményem szerint az elkövetett hibák olyan nagy jelentőségűek, hogy azok következményeit ma is és még hosszú időn át érezni fogjuk. Ezekután méltóztassanak megengedni, hogy áttérjek az újjáépítés feladatainak tárgyalására. A legelső és legfontosabb teendő, mely egyben parancsoló kötelesség is, a vállalatot megtisztítani a fasiszták maradványától és azoktól, akik akár meggyőződésből, akár önző érdekből a fasisztákkal rokonszenveztek és azok üzelmeit elősegítették. Mindaddig, amíg ezt gyökeresen végre nem hajtottuk, addig a nyugodt és zavartalan munka biztosítva nincsen. Ehhez kérem az igazgatóság, a Szabad Szakszervezet és Üzemi Bizottságok minden tagjának, valamint az összes alkalmazottaknak hatékony segítségét. Egyidejűleg a legnagyobb energiával folytatni kell a sikerrel megindított helyre3. Az autóbuszforgalmat a roncsokból újjáépített néhány kocsival július 2-án indították meg a Gellért tér és az Apponyi tér között.