Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

állítási munkákat. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a helyreállított vonalak és berendezések üzemképes és jó állapotban való tartására is és itt eljutottunk a mostani helyzetnek egyik legsúlyosabb kérdéséhez. Mindenki tudja, nem volt könnyű feladat az üzem megindítása. De nemkevésbé nehéz az üzembentartás is. A rendkívüli anyagbeszerzési nehézségek, egyes nélkülözhetetlen anyagok teljes hiánya, a munkás, különösen gyakorlott szakmunkáskezekben mutatkozó hiányok, a szállítóeszközök és berendezések túlterhelése igen nehéz helyzet elé állítják a műszaki külső szolgálatok, kocsiszínek, garázsok, műhelyek, felsővezeték, áramszolgáltatás, pályafenntartás stb., röviden az üzemek felelős vezetőit. Ma sokkal többet kell kívánnunk tőlük, ma nem elegendő, hogy az üzemvezetők a sablonos ismeretekkel bírjanak, meg kell birkózni tudniok a nehézségekkel, új utakat kell keresniök, mozgékonyságot, találékonyságot és leleményességet kell bevinniök a szolgálatba. A vállalat sorsa az egyes üzemek helyes működésén múlik, a központ feladata pedig az üzemek működését elősegíteni és az üzemek élére olyan szakembereket állítani, akiknek szaktudása, széleskörű ismeretei garanciát nyújtanak arra, hogy ennek a feladatnak meg tudnak felelni. A közlekedési vállalat veszélyes üzem. A napokban történt vasúti szerencsétlenség példázza ezt legjobban. Emberéletek és vagyontárgyak sorsa van rábízva, nagyon meg kell tehát válogatnia, kikre ruházza a nagy felelősséggel járó üzemvezetői teendőket. Az üzem folytonosságát és zavartalanságát azonban csak az esetben lehet biztosítani, ha minden üzemben teljes a munkafegyelem. Ahol ez nincsen meg, ott annak helyreállítása éppen olyan fontos, mint a sérült kocsik, pályák stb. helyreállítása. Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy igazgatósági tagtársaimmal, az Üzemi Bizottság tagjaival és a Szabad Szakszervezettel együttműködve elősegítsük a munkahelyeken az alkalmazottak jólétét biztosító berendezések, öltözők, étkezőhelyiségek, mosdók létesítését és az egészségügyi szempontok teljes érvényesítését. Súlyt helyezek arra is, hogy a mesterségesen szított ellentéteket, amelyet titkos vagy kevésbé titkos szándékokkal konstruáltak, az úgynevezett értelmiségi és egyéb alkalmazottak között, teljes mértékben kiküszöböljem. A vasútnál nem lehet beszélni értelmiségi és egyéb alkalmazottakról. Természetes és magától értetődő minden vállalatnál, de különösen a vasútnál különféle munkabeosztások vannak. Az egyik alkalmazott végzi a tervezés munkáját, a másik alkalmazott végzi a kivitelezés munkáját. Az egyik szellemi munka, a másik fizikai munka. Az egészséges állapot az volna, ha mind a két kategória mind a két munkára alkalmas lenne. Sajnos, ezidőszerint a múlt hibájából kifolyóan ez nem lehetséges. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy akár az egyik kategória, akár a másik kategória fölényben érezné magát a másik felett. Szükségünk van olyan munkásokra, akik a technikai munkákat tervezik és szükségünk van olyan munkásokra, akik ezeket a munkákat kivitelezik. Mindegyik egyformán fontos, mindegyikre egyformán van szükség, egymás érdekeit nem sértik. Aki tehát köztük ellentétet akar teremteni, ilyen híreket terjeszt, annak egyéb szándékai és egyéb céljai vannak, az igyekszik a mai demokratikus világ berendezését megakadályozni és késleltetni annak boldogulását. Szeretném hinni, hogy ezeknek száma csekély, napról-napra csökkenni fog. Azokkal szemben, akik még ma sem értik meg ezeket az egyszerű fogalmakat, kénytelen lesz az igazgatóság a személyzet érdekképviseleteivel egyetemben igen határozottan és kíméletlenül eljárni. Az adminisztráció egyszerűsítése is feladataink közé tartozik. Különösen tekin-