Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

állítási munkákat. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a helyreállított vonalak és berendezések üzemképes és jó állapotban való tartására is és itt eljutottunk a mostani helyzetnek egyik legsúlyosabb kérdéséhez. Mindenki tudja, nem volt könnyű feladat az üzem megindítása. De nemkevésbé nehéz az üzembentartás is. A rendkívüli anyagbeszerzési nehézségek, egyes nélkülözhetetlen anyagok teljes hiánya, a munkás, különösen gyakorlott szakmunkáskezekben mutatkozó hiányok, a szállítóeszközök és berendezések túlterhelése igen nehéz helyzet elé állítják a műszaki külső szol­gálatok, kocsiszínek, garázsok, műhelyek, felsővezeték, áramszolgáltatás, pályafenn­tartás stb., röviden az üzemek felelős vezetőit. Ma sokkal többet kell kívánnunk tőlük, ma nem elegendő, hogy az üzemvezetők a sablonos ismeretekkel bírjanak, meg kell birkózni tudniok a nehézségekkel, új utakat kell keresniök, mozgékonyságot, találékonyságot és leleményességet kell bevinniök a szolgálatba. A vállalat sorsa az egyes üzemek helyes működésén múlik, a központ feladata pedig az üzemek műkö­dését elősegíteni és az üzemek élére olyan szakembereket állítani, akiknek szak­tudása, széleskörű ismeretei garanciát nyújtanak arra, hogy ennek a feladatnak meg tudnak felelni. A közlekedési vállalat veszélyes üzem. A napokban történt vasúti szerencsétlenség példázza ezt legjobban. Emberéletek és vagyontárgyak sorsa van rábízva, nagyon meg kell tehát válogatnia, kikre ruházza a nagy felelősséggel járó üzemvezetői teendőket. Az üzem folytonosságát és zavartalanságát azonban csak az esetben lehet biztosítani, ha minden üzemben teljes a munkafegyelem. Ahol ez nincsen meg, ott annak helyreállítása éppen olyan fontos, mint a sérült kocsik, pályák stb. helyre­állítása. Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy igazgatósági tagtársaimmal, az Üzemi Bizottság tagjaival és a Szabad Szakszervezettel együttműködve elősegítsük a munkahelyeken az alkalmazottak jólétét biztosító berendezések, öltözők, étkező­helyiségek, mosdók létesítését és az egészségügyi szempontok teljes érvényesítését. Súlyt helyezek arra is, hogy a mesterségesen szított ellentéteket, amelyet titkos vagy kevésbé titkos szándékokkal konstruáltak, az úgynevezett értelmiségi és egyéb alkalmazottak között, teljes mértékben kiküszöböljem. A vasútnál nem lehet beszélni értelmiségi és egyéb alkalmazottakról. Természetes és magától értetődő minden válla­latnál, de különösen a vasútnál különféle munkabeosztások vannak. Az egyik alkal­mazott végzi a tervezés munkáját, a másik alkalmazott végzi a kivitelezés munkáját. Az egyik szellemi munka, a másik fizikai munka. Az egészséges állapot az volna, ha mind a két kategória mind a két munkára alkalmas lenne. Sajnos, ezidőszerint a múlt hibájából kifolyóan ez nem lehetséges. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy akár az egyik kategória, akár a másik kategória fölényben érezné magát a másik felett. Szükségünk van olyan munkásokra, akik a technikai munkákat tervezik és szüksé­günk van olyan munkásokra, akik ezeket a munkákat kivitelezik. Mindegyik egy­formán fontos, mindegyikre egyformán van szükség, egymás érdekeit nem sértik. Aki tehát köztük ellentétet akar teremteni, ilyen híreket terjeszt, annak egyéb szán­dékai és egyéb céljai vannak, az igyekszik a mai demokratikus világ berendezését megakadályozni és késleltetni annak boldogulását. Szeretném hinni, hogy ezeknek száma csekély, napról-napra csökkenni fog. Azokkal szemben, akik még ma sem értik meg ezeket az egyszerű fogalmakat, kénytelen lesz az igazgatóság a személyzet érdekképviseleteivel egyetemben igen határozottan és kíméletlenül eljárni. Az adminisztráció egyszerűsítése is feladataink közé tartozik. Különösen tekin-

Next

/
Thumbnails
Contents