Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október) Budapestet a szovjet hadsereg hat hétig tartó, súlyos utcai harcok árán szabadította fel. A Duna bal partján, Pesten már 1945. január 18-án elhallgattak a fegyverek, de a jobb parton, Budán csak február 13-án adták meg magukat a körülzárt német és magyar fasiszta csapatok utolsó maradványai. A többhetes, utcáról utcára folytatott ostrom alatt Budapest romvárossá vált. Az 1945. március 25-i összeírás mindössze 832 800 lakost talált a fővárosban az 1944. évi 1 379 562 fővel szemben. A Budapestet ért anyagi károk mértékét — érzékelteti, hogy a kb. 40000 épületből mindössze 10 000 maradt sértetlen, egész utcasorok — sőt Budán egész városnegyed — semmisültek meg, mintegy másfél millió köbméter romtörmelék borította a fővárost. Elpusztult valamennyi Duna-híd, a város kettészakadt, teljesen megbénult az utcai közlekedés, majdnem teljesen szüneteltek a közszolgáltatások. A pincékből, óvóhelyekből, a romok közül előbújó, didergő és éhező lakosságot vigasztalan kép fogadta az egész városban. A főváros életrekeltésének nehéz feladatát azok az erők kezdeményezték, akik az ország, illetve Budapest német megszállásának időpontjától a fegyveres nemzeti ellenállás élére álltak. A fasizmus végnapjait közülük számosan illegálisan, bujkálva és harcolva a fővárosban élték át és meg sem várva a belső kerületek felszabadulását, azonnal munkához láttak. így jött létre még Pest felszabadulása előtt az MKP Debrecenben működő Központi Vezetősége küldötteinek közreműködésével először Kőbányán a népi demokratikus forradalom szerveként a nemzeti bizottság (1). A kőbányai nemzeti bizottság a legszélesebb nemzeti összefogást fejezte ki, elnöke a kerület plébánosa lett, tagjai közé hívta Payr Hugó volt országgyűlési képviselőt, mint a polgárság delegáltját. A főváros nyilaskeresztes vezetőinek többsége a visszavonuló német és magyar csapatokkal együtt Nyugatra menekült, a lángokban álló, félig rommá vált Városházát csak január 18-án foglalták el a szovjet hadsereg alakulatai. A város vezetőségének itthon maradt tagjai a Vízművek Egyetem utcai pincéjében vészelték át az ostromot és a felszabadulás másnapján az új városvezetés mellé álltak. Január 19-én önkéntes rikkancsok terjesztették a felszabadult Pest utcáin a Szabadság című új demokratikus napilapot, amelynek első száma első oldalán a demokratikus pártokból alakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front adta tudtul működését és köszöntötte a fővárost felszabadító Vörös Hadsereget (2). Ugyanezen napokban jelent meg a huszonötéves üldöztetés után legális működését megkezdő Magyar Kommunista Pártnak a fasiszták elleni harcra és az újjáépítésre mozgósító felhívása Budapest