Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

kihat az egész ország életére, további fejlődésére. Igenis, minden erőnket mozgósítanunk kell, hogy talpraállítsuk, helyreállítsuk a vasutakat, hogy meg legyen ismét a vidék és a város között a távíró és telefonösszeköttetés. Centrális kérdése ez a magyar demokráciának, a magyar gazdasági életnek. Pénzt, anyagot, élelmet, minden erőfeszítést, mindent meg kell adni a magyar vasutasoknak, hogy az a munka, melyet Gerő elvtárs vállalt, végrehajtható legyen. Az ország szíve, Budapest, további fejlődése is attól függ, hogy ezt a programot miként hajtjuk végre. ígérem a budapesti kommunista pártszervezet nevében, hogy Budapest lakossága mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ez sikerüljön. Közölhetem, hogy már eddig is intézkedés történt, hogy az Északi Főműhely, a Dunakeszi Főműhely és az Istvántelki Főműhely munkásai megkülönböztetett módon, jegy nélkül kapjanak ebédet és vacsorát. A közellátási kormánybiztosság további ígéretet tett arra nézve, hogy ugyanezt az ellátási rendszert alkalmazza összesen tízezer budapesti és budapestkörnyéki vasutasnál. Ha a kormány, a szakminiszterek megközelítőleg is áldoznak ennyit — mert a szánktól vonjuk el a falatokat —, meghatványozódik az újjáépítés üteme. így indul meg az egészséges vérkeringés, az egészséges áruforgalom, az a vérkeringés a város és falu között, amely nélkül nincs élet, nincs szabadság, nincs demokrácia. Budapest népe, a Magyar Kommunista Párt budapesti szervezete ezért vállalja a maga részét ebből a munkából és mozgósít minden erőt, hozat mindent rendbe a maga erejéből, segíti a vasutasokat mindennel, hogy Budapesten és környékén a megrongált vasútépítmények mielőbb helyreállítódjanak. Ennek a célnak jegyében hajtották végre a budapesti dolgozók, a budapesti Elektromos Művek, a bánhidai munkások a pártkonferencia tiszteletére azt a hősi tettet, hogy a mai napon Budapestet és Bánhidát összekötötték. Ha Gerő elvtárs arról beszélt, hogy a budapesti gyáriparnak, a budapesti kisiparnak segítenie kell a vasutasokat a maga munkájával, íme Budapest megteszi a maga kötelességét, megtették az Elektromos Műveknél, a Bánhidai Műveknél dolgozó kommunistáink is, akik máris teljesítették a jelmondatot: Arccal a vasút felé! Budapest népe ugyanakkor, amikor kötelességeket vesz magára, hálából is cselekszik. A magyar vasutasok, a Magyar Kommunista Párt és Rákosi Mátyás hívására segítettek megmenteni az éhhaláltól Budapestet. Nélkülük, a magyar vasutasok nélkül, az ő önfeláldozó segítségük nélkül éhenhaltunk volna. De ha már a hála és köszönet szavánál tartunk, a Magyar Kommunista Párt budapesti szervezete nevében, Budapest összlakossága nevében a hála és köszönet szavával fordulunk az ország valamennyi kommunista szervezetéhez. Elsősorban ők voltak azok, akik az éhező Budapestnek vidéken összegyűjtötték az élelmet és eljuttatták Budapestre.

2 A Magyar Kommunista Párt nélkül, Rákosi Mátyás elvtárs mozgósító szava nélkül Budapest nem támadt volna fel ilyen gyorsan. A hála szavával fordulok különösen a békésmegyei kommunistákhoz. Szobek elvtárshoz, a kommunista főispánhoz, az orosházai kommunistákhoz, Keresztes és Birkás elvtársakhoz, a makói, szabolcsi, hajdúsági kommunistákhoz. Amikor Budapestet segítették, jó és eredményes kommunista munkát végeztek. De ugyanakkor, amikor dicsérünk, éppen a kommunista erőkifejtés fokozása 2. Lásd a 29. számú iratot.