Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

érdekében kritizálunk is. Igaza van Rákosi elvtársnak, száz százalékig igaza van, amikor a legszigorúbban elítélte a helytelen kommunista politikát folytató vidéki kiskirályokat. Azokat, akik megszédülve saját hatalmuktól, útjában vannak a fejlődésnek, útjában vannak egyesek még annak is, hogy Budapest élelemhez jusson. Vannak olyan vidékek, ahol törvényes látszattal — mások még látszat betartása nélkül is — kifosztják, kirabolják a budapesti batyuzókat. Állítólagos demokrata rendó'rök budapesti proli asszonytól 2 kiló szalonnát, 5 kiló lisztet, egy tyúkot koboznak el. Pedig éppen, mert a budapesti dolgozó maximálisan 10 deka kenyeret kap, s talán éppen azért, hogy férje, vagy gyereke az Istvántelki Műhelyben dolgozhassák, kénytelen a munkásasszony batyuzni; s akkor ilyen vidéki kiskirályok kirabolják őket. Láttam már olyan elkobzó írást is, amelyet az egyik kommunista szervezet titkára írt alá. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy rendelet van arra, hogy 50 kilóig szabad a batyuzás. A Duna—Tisza köze egyes városaiban ma már odáig fejlődtek a dolgok, hogy újabban 10%-os átmenő forgalmi vámot vetnek ki a közlekedésre. Másutt vámhatárok vannak. Szinte középkori állapotok ezek, amikor minden kis községnek megvolt a maga vámkivető joga. És vajon ezek a városok, pl. Szeged, amely még Makó felé is megtiltotta a forgalmat, mit szólna ahhoz, ha Budapest népe az általa máris termelt iparcikkekre kiviteli tilalmat rendelne el? Nem széttagolni, hanem egyesíteni kell Magyarországot. Osztozni kell jóban, rosszban. És azok az elvtársak, akik Rákosi Mátyás beszéde és utasításai jegyében le fogják törni a vidéki kiskirályok hatalmát és megszüntetik a teljesen törvénytelen és indokolatlan vámhatárokat, a demokrácia jegyében, a Magyar Kommunista Párt szellemében cselekszenek. Még akkor is így kell cselekedniök, ha ez terhes is egyes városokra és községekre. Demokrata közigazgatásra és nem kiskirályokra van szükség. így fog bennünk bízni a nép, így lesz csak igazi nagy, tömegpárttá a Magyar Kommunista Párt. Mint ahogy nagy, tömegpárt a Magyar Kommunista Párt Budapesten is, ahol Budapest népe azzal becsülte meg a Magyar Kommunista Párt jó munkáját, hogy kommunista polgármestert választott. Ez nem az egyes ember sikere, hanem a Magyar Kommunista Párt sikere, Rákosi Mátyás elvtársnak a sikere, aki mindig ott van tanáccsal és jó szóval a munkában. Sikere ez a Magyar Kommunista Párt budapesti szervezetének, amely Budapest legnehezebb napjaiban bebizonyította, hogy tud áldozatot hozni és tud dolgozni Budapestért. Harc az újjáépítésért. A Magyar Kommunista Párt 1945. május 20-án és 21-én tartott országos értekezletének jegyzőkönyve, Magyar Kommunista Párt kiadása. 66—69. o.