Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)
Részletek az ideiglenes törvényhatósági bizottság alakuló ülésének jegyzőkönyvéből 1945. május 16. a) Szakasits Árpádnak, a közgyűlés elnökének megnyitó beszéde Mélyen tisztelt Közgyűlés! 1 Úgy érzem, hogy ebben a pillanatban a távollevőket illeti a szó. Azokat, akik még nem és azokat, akik már soha többé nem lehetnek jelen a főváros közgyűlésén. Az elhurcoltakat visszavárjuk és reméljük, hogy nemsokára viszontlátjuk Peyer Károlyt, Miliők Sándort és Györki Imrét, 2 akik a főváros közgyűlésének tagjai voltak. Visszavárjuk őket szeretettel. Azoknak pedig, akiket a történelem legbecstelenebb pribékjei megöltek, megkínoztak és elpusztultak, örök emléket állítunk szívünkben e rombadöntött, de reméljük hamarosan újraépülő városházán, az autonómia fellegvárában. De emléket állítottak maguknak ők is ennek a városnak szentelt önzetlen, áldozatkész munkájukkal és ez az emlék a legmaradandóbb. Lebegje körül ezt az emléket mindig a mi hálás szeretetünk. E gyászos akkord után pedig az ujjongás örömteli hangja zengje át ezt a közgyűlési termet: béke van! Ezt a mi mostani csaknem két hónappal elhalasztott közgyűlésünket már a béke napja hinti be vidám sugaraival. A felszabadult ország szabad fővárosának első igazán szabad közgyűléséről küldjük hálatelt üdvözletünket Sztálin marsallnak, a Vörös Hadseregek lángeszű vezérének és a nagy orosz népnek. És küldjük köszönetünket Angliának és Amerikának, Churchillnek és Trumannak és mindazoknak a népeknek, amelyek segítettek megszabadítani Európát és hazánkat is a tébolyult hóhérok szörnyű terroruralmától. Hála és dicsőség neki. És most, tisztelt Közgyűlés, hadd búcsúzzam el a főváros közönsége nevében Csorba Jánostól, a romváros polgármesterétől, akit a kormány magas bírói székbe emelt és aki ma benyújtotta lemondását. A romok városában lett ő polgármester. Még az ágyúk dörögtek, aknák robbantak, bombák sziszegtek, amikor elfoglalta helyét a polgármesteri székben és az iszonyat járt a szennybemerült romok között s a döghalál árnyékában feküdt ájultan és tehetetlenül ez a szerencsétlen város. Ennek négy hónapja. És hihette-e akárki is, hogy ilyen gyorsan talpra áll ez a város? Mert talpra állott. Életereje visszatért, utcái tiszták, az összezúzott síneken szalad a villamos és esténként egyre több ablakból árad ki a villanyfény és egyre több ívlámpa 1. Az alakuló közgyűlést Tildy Zoltán nyitotta meg, javaslatára a közgyűlés elnökévé Szakasits Árpádot, alelnökévé dr. Cseh-Szombathy Lászlót és Rajk Lászlót választották. A közgyűlés Szakasits Árpád javaslatára a főváros polgármesterévé Vas Zoltánt, alpolgármestereivé Bechtler Pétert, Kővágó Józsefet és dr. Morvay Endrét választotta. 2. A felszabadulás előtt Györki Imre nem a budapesti, hanem a debreceni törvényhatósági bizottság tagja volt. Miliők Sándor az 1945. őszi községi választások alapján ismét tagja lett a törvényhatósági bizottságnak.