Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

nem fogja tűrni, hogy a Duna-medencében a megállapítandó országhatárok kínai falként válasszák el az egymásra utalt nemzeteket és ne lehessen bizonyos szabad forgalmat biztosítani a legszükségesebb gazdasági javaknak és ipari termékeknek. Ebbó'l az európai szemszögbó'l nézve Budapest kialakulását kell meghatározni, azokat a kereteket, amelyek között a fó'város a saját problémáiról önmaga határozhat, mert különben kikerülhetetlen lesz eló'bb-utóbb a nézeteltérés az országos kormányzat és Budapest érdekei között abban az esetben, ha Budapest jelentőségét egy mezőgazdasági állam fővárosának jelentőségével akarnánk felmérni. A továbbiakban előadja, hogy a főváros részére nagyobb hatáskört kell biztosítani, mint amilyennel eddig jelentkezett és meggyőződése, hogy a kormányzat teljes megértést fog tanúsítani ebben a tekintetben. Szükségesnek tartja azonban, hogy ezekben a sarkalatos kérdésekben, Budapest autonómiájának kiépítése tekintetében a szükséges lépéseket már most tegyék meg. Budapest eddig is az ország leghitelképesebb gazdasági egysége volt és abban az esetben, ha a főváros, mint autonóm gazdasági egység tud dönteni a maga pénzügyi és gazdasági problémái felett, úgy ezt a hitelképességét a jövőben is meg tudja őrizni és sokkal nagyobb eredményeket tud majd az újjáépítés tekintetében is elérni, ha megfelelő autonómiával fog rendelkezni. Javasolta, hogy a BNB küldjön ki a pártok megbízottaiból és a polgármesterből álló bizottságot, amely dolgozza ki Budapest autonómiájának és a peremvárosok Budapesthez csatolásának problémáját, meghatározván, hogy melyek azok a peremvárosok, amelyek közigazgatásilag Budapesthez volnának csatolandók. JÁMBOR ALAJOS alpolgármester bejelenti, hogy a fizetésrendezés kérdésében február első hetében megindultak a tárgyalások, amelyeknek eredményeképpen a fővárosi üzemek munkásainak fizetésrendezése keresztül ment, a tisztviselői fizetéseké ellenben nem. A fizetésrendezések kérdésében fennálló huza-vona annyival is inkább tarthatatlan, mert a jelenlegi fizetésekből nem tudnak megélni az emberek. Kérte a BNB-t, hívja fel a kormány figyelmét erre a tarthatatlan helyzetre és kérje ennek az ügynek sürgős elintézését. KOSSÁ ISTVÁN bejelentette, hogy nemcsak a Szabad Szakszervezetek foglalnak állást a főváros széleskörű autonómiája mellett, hanem a Kommunista Párt nevében is kijelentette, hogy a minél teljesebb jogú autonómia mellett foglalnak állást, mert megengedhetetlennek tartják, hogyha Budapest egymillió lakosának képviseletében az autonómia arra illetékes szerve határozatot hoz, akkor azt a minisztérium valamelyik tisztviselője korrigálhassa, esetleg visszautasíthassa. A főváros lakossága megérett arra, hogy a legszélesebb körű autonómiával intézze a saját sorsát. Helytelenítette, hogy a polgármester a fizetésrendezések kérdését felterjesztette jóváhagyás végett a kormányhoz. A maguk részéről nem tartják érvényeseknek a reakciós éra alatt hozott törvényeket, amelyeket azért hoztak, hogy a főváros autonómiáját megnyirbálják és gúzsba kössék. A kormánnyal meg kell értetni, hogy szükség van ennek a kérdésnek sürgős rendezésére. BECHTLER PÉTER alpolgármester tájékozásul közölte, hogy a törvényhatóságokra vonatkozóan megjelent kormányrendelet Budapestet kiveszi a rendelet hatálya alól, amiből az következik, hogy külön rendeletet, vagy törvényt fognak hozni a fővárosra vonatkozólag. Felterjesztéssel éltek a kormányhoz, amelyben kérték, hogy a rendelet vagy törvény előkészítésébe vonják be a fővárost is, hogy a főváros szempontjai is megfelelőképpen érvényesülhessenek. Az alkalmazottak 7 97