Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

fizetését magának a fővárosnak kell meghatároznia, külső tényezők befolyása nélkül, mert végeredményben a főváros vezetősége tudja, hogyan kell rendeznie a saját alkalmazottainak ügyét. A határozatoknak kormányhatósági jóváhagyás végett való felterjesztése kétségtelenül hátránnyal jár az ügyek menetére nézve. Példaképpen felemlítette a villamos viteldíjak ügyét és ezzel kapcsolatban azt az előnyt, amely abból származott, hogy az új viteldíjak kormány hatósági jóváhagyás nélkül léptettek életbe. Általában mindenütt tapasztalható bizonyos fonák helyzet, amely a teljes önkormányzat hiánya által állt elő. BNB-nek minden vonatkozásban követelnie kell a teljes önkormányzatot, még az adózás terén is. A keresti adónak, amely kifejezetten községi adó, 70%-át a kormány kapja, csupán 30%-a jut a fővárosnak. A főváros kérte, hogy a községi adó 50%-át adják a fővárosnak, 50% pedig a kormányé legyen. Kérte a főváros a forgalmiadó életbeléptetését, e kérdés a mai napig sem nyert elintézést, hanem a kormány részéről állandóan azt hangoztatják, hogy nincsen fedezetük a fizetések folyósítására. Arról egyáltalán nem történik gondoskodás, hogy a fővárosnak adóbevételei legyenek. Éppen ezért fontosnak tartja, hogy az adózás terén is teljes önkormányzatot kapjon a főváros, mert csak így tud lábraállni és nem kell mankóval járnia. BRÓDY ERNŐ kijelenti, hogy minden tekintetben hozzájárul az előterjesztésekhez. Szerinte technikailag az lenne a helyes megoldás, ha majd az autonómia bizottságai megalakulnak, akkor a közjogi bizottságnak adják át a kérdést, ez a bizottság tárgyalja le szakértők bevonásával a megoldási módokat. SUPKA GÉZA kijelenti, hogy a BNB nem csupán a főváros tisztviselőit képviseli, hanem a fővárosban élő tisztviselői és közalkalmazott társadalmat is. Éppen ezért ne csak a főváros tisztviselői kapjanak drágasági segélyt, hanem a BNB írjon át a kormányhoz, hogy a Budapesten élő állami közalkalmazottak is megfelelő drágasági pótlékban részesüljenek, mert tagadhatatlan, hogy a vidéki városok és Budapest élelmezési helyzetében, az árakban óriási különbségek vannak. CSORBA JÁNOS polgármester Kossá István felszólalására reflektálva kijelenti, hogy addig, amíg a kormány hatásköre Budapestre nem terjedt ki, az alatt az idő alatt semmiféle gátlást nem érzett abban a tekintetben, hogy önállóan léptesse életbe a szükséges tennivalókat, foganatosítsa intézkedéseit. Azokban a kérdésekben ugyanis, amelyek nem függtek közvetlenül az államtól, mint pl. a villamostarifa ügye, ugyancsak életbeléptette a szükséges intézkedéseket. Miután azonban a fizetés kérdése elsősorban pénzügyi kérdés is, bankjegy pedig elegendő mennyiségben nem áll Budapest rendelkezésére, megfelelő mennyiségű felemelt fizetést nem tudnak adni, nem kockáztatta meg azt, hogy a kormánnyal ellentétbe kerüljön és elrendelje a magasabb fizetést a tisztviselők részére. Hiszen látható volt, mi történt legutóbb a közmunkaváltsággal, amidőn az ugyancsak önálló hatáskörrel rendelkező Újjáépítési Kormánybiztos kiadott rendeletét a kormány nem acceptálta. Mindazok a törvények, amelyek nincsenek hatályon kívül helyezve, addig, amíg az autonómia kérdése nincsen tisztázva, valamint a meglevő szabályok is a polgármestert is kötik. Másként tehát nem tudta gyakorlatilag a fizetésemelés kérdését megoldani, minthogy ezzel az üggyel a belügyminiszterhez kellett mennie. Ebben a tekintetben a pénzügyminisztertől is bizonyos megértést lát. A mai napon tárgyalt vele a pénzügyi helyzetről és a fővárosi tisztviselők fizetéséről, mert hiszen eddig azt nem tudták folyósítani. A pénzügyminiszter azt mondotta, hogy aprópénz nem áll rendelkezésére. Ezután