Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

Éppen ezért javasolja, hogy necsak a rendőrség, hanem általában a közalkalmazottak fizetésének a kérdését is sürgősen rendezze a kormány. ELNÖK határozatilag kimondja, hogy a BNB felhívással fordul a miniszterelnökhöz, a belügyminiszterhez és a pénzügyminiszterhez s felkéri őket, hogy a rendőrség illetményeinek rendezésével kapcsolatban gondoskodjanak arról, hogy a közalkalmazottakról általában kiadott 800/1945. M. E. számú rendelet általánosságban, de különösen idevonatkozó részleteiben kikorrigáltassék. Addig is azonban a legsürgősebben gondoskodjanak arról, hogy a rendőrség, amely Budapest demokratikus népének védelmével van megbízva, a mai pénzügyi helyzetnek megfelelő illetményekhez jusson.

2 Ugyancsak felhívja a BNB a minisztérium figyelmét a rendeletben meghatározott fokozatok és a fokozatok arányának antiszociális voltára. A pártokat felkéri, hogy azon a pártközi konferencián, amelyet a miniszterelnök ebben a kérdésben összehívni óhajt, az ügyet a BNB-ben tárgyalt szellemben képviseljék. POLGÁRMESTER bejelenti, hogy a fizetésrendezésekkel kapcsolatban ahol az egyes minisztériumok nehézségeket támasztottak, felmerült Budapest autonómiájának kérdése. Budapest már régen kinőtt abból, hogy egy kis agrárállamnak a fővárosa legyen. Budapest olyan ipari és kereskedelmi centrummá vált az idők folyamán, amelynek jelentősége túlhaladta egy kis agrárállam fővárosának a jelentőségét. Fejlődése arra tendált, hogy legalábbis a Duna-medencének, de esetleg Közép-Európának egyik igen fontos ipari és kereskedelmi gócpontja legyen. Azt a nagy fejlődést, amelyen Budapest keresztül ment, megmagyarázza az a körülmény, hogy szinte geometriai központjában fekszik a Duna-medencének, továbbá az, hogy az egész Közép-Európa ütőerének, a Dunának a partján fekszik. Budapest jövő fejlődése tekintetében két lehetőség áll fenn: az egyik az, hogy Budapest egy mezőgazdasági állam fővárosa marad, amely körülmény feltétlenül Budapest jelentőségének erős degradálását jelenti, a másik út pedig az, hogy Budapest jelentőségét arra a súlypontra kell kidomborítani, hogy a Duna-medencének egyik legfontosabb ipari és kulturális központja legyen. Annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy az új világ szelleme 2. Budapesten az új rendőrség első alakulatai jórészt a kommunista párt szervezeteinek kezdeményezésére önkéntes jelentkezőkből jöttek létre a nemzeti bizottságok segítségével. Január 23-ra már megalakult a központosított budapesti rendőrfőkapitányság, élén Sólyom László főkapitánnyal (lásd a 3. számú iratot). Az újonnan alakult rendőrségnek alig volt fegyverzete és felszerelése. Súlyosbította helyzetét az illetmények folyósításának rendezetlensége. 1945. március 2-án a főkapitány értesítette a BNB-t, hogy a belügyminiszter szóban közölte vele: „ .. .a megalakult rendőrség a területileg illetékes önkormányzat rendőrségének tekintendő, és mint ilyen pénzellátás szempontjából is az önkormányzat gondoskodási körébe tartozik..." A főkapitány kérte a Nemzeti Bizottságot, hogy gondoskodjék négy millió pengőnek a rendelkezésre bocsátásáról. Március 29-én a főkapitány ismét a BNB-hez fordult, amelyben közölte, hogy mindössze két millió pengőt kapott és ebből az összegből csak fizetéselőleget tudott folyósítani. A Belügyminisztérium 1945. július 20-án levélben értesítette a Budapesti Nemzeti Bizottságot, hogy a rendőrség illetményeit a 4350/1945. M. E. számú rendelet rendezte és a honvédséggel azonos javadalmazást állapított meg, illetményük folyósításáról a belügyminisztérium gondoskodik.