Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

helyzetük javítására megfelelő összegű előleget folyósítson a rendőr-őrszemélyzet részére. SZAKASITS ÁRPÁD elnök megemlíti, hogy nála járt a debreceni rendőrség küldöttsége azzal a panasszal, hogy hónapokon át nem kaptak fizetést, vagy amit kaptak, az olyan csekély, hogy abból megélni nem tudnak. Ezek a rendőrök hívták fel a figyelmét arra, hogy ez az állapot a rendőrség végleges korrumpálására fog vezetni. A rendőrség köreiben emiatt nyugtalanság lett úrrá s éppen ezért a főváros egyes kerületeiben, a vidéken is nem kívánatos jelenségek tapasztalhatók. Javasolja, hogy a belügyminiszterhez küldjenek átiratot és kérjék arra, hogy a kérdést azonnal vegye tárgyalás alá, még akkor is, ha nemcsak az állam kötelessége a rendőrség fizetésének folyósítása, amíg az államosítást az egész vonalon keresztül nem viszik, hanem a közületek vállalják e terhek viselését. Az illetékes tényezőknek valamilyen egységes megoldást kell találniok, mert a mai helyzet sem a közbiztonság, sem a moralitás szempontjából fenn nem tartható. BRÓDY ERNŐ a legnagyobb melegséggel támogatja Kossá István indítványát, mert ha a köztudatba megy át, hogy a demokrácia rendjében pénzzel mindent el lehet érni, akkor ez nem válik a demokrácia javára. Kéri, hogy necsak a belügyminiszterhez, hanem a pénzügyminiszterhez és a miniszterelnökhöz is forduljanak ezzel a kérdéssel, világosítsák fel őket, hogy azok is belássák a kérdés nagy súlyát és horderejét. SZÉLL JENŐ szerint a kérdésnek igen nagy politikai hordereje van, mert ma a reakciós, suttogópropagandának egyik céltáblája a magyar rendőrség. Köztudott dolog, hogy a rendőrség átállításában is, mint minden komoly és nagy szerv átállításában zökkenők és súlyos nehézségek fordultak elő, de megoldódtak. Budapesten azonban — örömmel szögezhetik le — a rendőrség ma már jól funkcionál, a túlkapások, a korrupciós jelenségek megszűntek és azt lehet mondani, hogy az új rendőrlegénység állandó szelektálásával sikerült elérni, noha a rendőrök hónapokon keresztül nem kapták fizetésüket, mégis teljesítették az egy-tál ebéd mellett is 48 órás nehéz szolgálatukat minden csábító körülmény ellenére. Egyesek ugyan engedtek a csábításnak, de ma már az a helyzet, hogy minden lassanként a rendes kerékvágásba zökken. Felhívja a Nemzeti Bizottság figyelmét arra az elterjedt tévhitre, hogy ki akarják húzni a rendőrség alól az anyagi létalapot és ezzel dezorganizálják és fertőbe döntik azt a rendőrlegénységet, amely éppen a demokráciának, a köznek védelmezője. Éppen ezért a pénzügyminiszter, a belügyminiszter és a miniszterelnök előtt hangsúlyozni kell, hogy a rendőrség anyagi alapjának rendezése egyike a legfontosabb politikai kérdésnek, amiről ma egyáltalán szólni lehet. BECHTLER PÉTER alpolgármester örömének ad kifejezést afelett, hogy szóbahozták a fizetésrendezés kérdését, mert a fővárosnak is a kormány előtt fekszik a íizetésrendezési javaslata, amely még nem nyert elintézést. Fontosnak tartja, hogy a közalkalmazottak rendes fizetést kapjanak és így ne korrumpálódhassanak. A pártok, a szakszervezetekkel és a fővárossal egyetértésben igen mérsékelt fizetéseket állapítottak meg a fővárosi alkalmazottak részére, a kormány azonban ehhez nem járult hozzá, minek következtében a fizetéseket a mai napig sem tudták folyósítani. Annak ellenére, hogy többször felhívták a figyelmet erre a lehetetlen helyzetre, még a mai napig sem gondoskodott a kormány arról, hogy megfelelő pénzösszeget kapjon a főváros, úgy, hogy a május havi fizetést sem folyósíthatták a tisztviselők részére.