Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

Bethlen István miniszterelnök beszéde a fővárosi politika kérdéseiről a Budai Társaskörben 1924. június 5. Egy kissé furcsa, egy kissé rendkívüli helyzet az, hogy Magyarország miniszterelnöke az országos politika színpadát egy pillanatra felcseréli a fővárosi politikának a színpadával és eljön a főváros egyik városrészének a kerületébe, hogy közvetlen érintkezést keressen a főváros e részének lakosságával és velük a főváros kérdéseit egy pillanatra megbeszélje. Nem mint pártpolitikus jelenek meg én az önök körében, hanem mint magyar miniszterelnök, aki az ország, az országos politika és azzal együtt a főváros gondjait és terheit is kell hogy viselje, s mint ilyen, üdvözlöm önöket ezért az elhatározásukért,

1 mert ebben az elhatározásban egy jobb, egy szebb jövőnek a hajnalát üdvözlöm. Legyenek tisztában cselekedetük következményeivel. Egészen bizonyos, egyesek azt fogják mondani önökre, hogy cserben hagyták a keresztény nemzeti irányzatot, hogy hűtlenek lettek ehhez, árulói ennek az irányzatnak, mint ahogyan azt rólam is mondták. Mert hiszen ebben a sorsban közösen osztozunk és közösen fogunk osztozni. Miért mondták ezt rólam? Azért, mert én a saját fejem után szeretek indulni és nem vagyok hajlandó egyeseknek, különösen, ha azok nem próféták, hanem szektáriusok, a példáját, nézetét és felszólítását követni. Én ott álltam ennek az irányzatnak a bölcsőjénél, amikor talán azok, akikre ma már utaltam, más táborokban kerestek érvényesülést. 1918-ban igyekeztem egy kis tábort összegyűjteni, amelynek hivatása az lett volna, hogy kikiáltsa a magyar pusztába: Vissza a nemzeti ideálokhoz! Vissza a hazaszeretethez! Vissza a valláshoz! Vissza a keresztény erkölcsökhöz! Azóta lezajlottak a forradalmak és igen sokan, akik a forradalomban résztvettek szóval és tettel, az új irány zászlóvivői lettek. Nagyon sokan, akiket nem láttam akkor, amikor veszélyes volt ilyen szavakat hangoztatni, azóta árulással akarják bélyegezni azokat a férfiakat is, akik a maguk bőrét vitték a vásárra ebben a harcban. Nem akarok ezekkel a férfiakkal vitatkozni. Mert a nagyvilág előtt többet ér egy cselekedet, mint száz szó és most ott állunk, hogy a fővárosi politikában a szektáriusok odaviszik a keresztény nemzeti irányzatot, hogy ő velük maga az eszme is elbukjon. Önök felismerték a veszélyt és idejében határoztak a maguk egyéni állásfoglalása tekintetében, hogy megmentsék az eszmét, dacára azoknak, akik csak a szavakat látják, de szavaik következményét nem ismerik. Mi nem hirdetünk sem üldözést, sem gyűlöletet, — mi szeretet és megbocsájtást hirdetünk, mert ez az egyedüli módja 1. Bethlen miniszterelnök arra az elhatározásra utal, melynek következtében a Budai Társaskör létrejött. Korábban ui. a budai polgárságot a Krisztinavárosi Kaszinó és a Budai Polgári Kör tömörítette. 1924-ben a Budai Polgári Kör Wolff Károlyt választotta meg elnökéül. E döntés elleni tiltakozásul Ripkáék kiléptek s megalapították a Budai Társaskört. A kilépés egyben a Keresztény Községi Párttal való szakítást és új politikai tömörülés létrehozását is jelentette.