Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

Ha sikerül az egyezség, akkor letárgyalunk minden dolgot ha nem sikerül, akkor a kormány nem hagyja jóvá, ez volt kijelentve. Micsoda kockázatot vállal, akkor magára a főváros? Semmit. Vagy sikerül az egyezség és akkor a felmondás joghatályának nincs semmi akadálya, vagy nem sikerül, akkor a kormány nem akarja jóváhagyni a felmondást ám viselje ő a felelősséget. Ez a tény, amit én mondtam, délelőtt méltóztattak hallani, a miniszter úr

6 bizalmasan kijelentette, ha az egyezség után a felmondás nem sikerül, ő nem hagyja jóvá a közgyűlési határozatot.

7 Fontos kérdés a deficit kérdése, a 142 millió. Én itt egy bizalmas dolgot mondok el mindenek előtt. Úgy vagyok informálva, hogy a pénzügyminiszter úr azon bizalmas megbeszélésen, ahol Magyarország első izraelita és nem izraelita tekintélyei meghallgatták az ő pénzügyi kibontakozását,

8 azt mondotta, hogy a vállalatoknak a kommün alatt ért károsodását a pénzügyminiszter úr a vállalatoknak meg akarja téríteni. Ezt a kijelentést tette volna ő ezen a bizalmas értekezleten, de ezt nem mondotta meg a nemzetgyűlésben. Engem jóhelyről informáltak így. Vállaljuk-e adott körülmények között ezt a terhet? A bank kétségtelen dolog, külföldi kölcsönre gondolt, ez majdnem bizonyos. Gondol azért is, mert ha a kormánynak esze lenne, nagyobb, mint amennyi van, belátná, hogy itt megint egy nagy árulás készül, mert meg vagyok győződve, hogy itt megint a kereskedelmi bank erre a közúti vasútra ki fog tenni valami antantbeli zászlót és ki fogja jelenteni, hogy ez idegen vagyon és ezzel a fogalommal fog operálni, majd azután a jóvátételi bizottság oltalma alá helyezi magát és onnan mint biztos várból fogja visszautasítani a kormánynak minden egyes, esetleges megterhelésre vonatkozó számítását. Ez megint világos, ezért akarja ő a központi telekkönyvébe bevezettetni, mert ő külföldi tőkét fog behozni. A kereskedelmi bank ugyanis próbálkozott már — ahogy én biztos információ alapján állítom ezt — de az első kísérlete nem sikerült, próbálkozott idegen tőkét behozni, és most nagyon irigyli az Olasz—Magyar Bankot és nem tudom, hogy ha holnap az Olasz—Magyar Bank igazgatója a felmondás mellett fog nyilatkozni, tudom ez egy antagonizmus a két bank között, amit adott körülmények között ki tudunk használni a magunk javára. Mert ha ő tud egy francia érdekeltséget létesíteni, elsőízben Svájcban puhatolódzott, ha ő most francia érdekeltséget akar, mi fogunk majd olasz érdekeltséget megmozgatni és az olasz érdekeltséget fogjuk bevonni ebbe a kérdésbe, de mindenesetre a nemzeti érdekek szempontjából biztosítjuk, hogy a főváros kezében maradjon. Főv. Tiszti ügyészség. BKV megváltási ir. 1921. Sokszorosított másolat. 6. Hegyeshalmy Lajos. 7. A közgyűlés 1920—969. sz. alatt (1920. dec. 29.) hozott határozatot a felmondásról, melyet 1921. jan. 1-én kézbesítettek. 8. Utalás Hegedűs pénzügyminiszter bankjegyfelülbélyegzést, adóemelést stb. tartalmazó tervére, mely a korona inflációját lett volna hivatott megállítani. A kísérlet azonban néhány hónapi átmeneti siker után, összeomlott.