Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

Frühwirth Mátyás nemzetgyűlési felszólalása a fővárosi lakáshelyzetről 1921. július 7. Az első, ami a szemembe ötlik, az az óriási nagy lakásszükség amely most Budapesten van. Szakemberekkel folytattam erről beszélgetést és azt lehet megállapítani hivatalos adatokból, hogy legalább 24 000 új lakásra volna szükség Budapesten, hogy azt a tömeget, ágyrajárókat és mindazokat, akik tömeglakásokban laknak, el lehessen helyezni. Óriási, évtizedekre szóló feladat 24 000 új lakást építeni. A németek két év óta építenek, nem ankéteznek, de két év óta építenek és nem képesek még csak 25%-ig sem kielégíteni a szükségletet, amely Berlinben e tekintetben fennáll. Budapestnek óriási lakásszükségét leginkább az mutatja, hogy 1915-ben itt 4320 üres lakás volt, 1917-ben pedig már csak 251 lakás volt üresen és ma lámpával sem lehet találni üres lakást. Berlinben ugyanakkor, 1917-ben 34 574 lakás volt üres, Bécsben pedig 2069 lakás; tehát aránylag sokkal jobb helyzetben voltak ezek a városok, mint Budapest most. Azt, hogy az építkezés milyen lassan ment és fokozatosan hogyan akadt meg; hogy hogyan halt el a magántőke építkezési kedve, ambíciója, bizonyítják a következő statisztikai adatok: 1900-ban még 670 házat építettek körülbelül 11 000 lakással, 1917-ben már csak 37 új épületről, 1919-ben pedig csak 7 ház építkezésről tudnak a hivatalos hatóságok. Ez mutatja a legszembetűnőbben a süllyedést, amely ezen a téren előállott. Ezzel egyidejűleg és ebben az arányban az építőipar emberei nagy számban munka nélkül maradtak és mozdulatlanok maradtak azok az óriási tőkék, amelyek megmozdulhattak volna az építőiparban. A t. előadó úr rámutatott a lakósűrűségre; arra, hogy mit teremtett az építkezés hiánya és az új tömegek bevándorlása a városba.

1 Én azonban újabb adatokat mondok. Az előadó úr az 1910. évi, a háború előtti adatokat ismertette, nekem azonban rendelkezésemre állnak az 1921-iki népszámlálásból összeállított, tehát a legfrissebb, a legmelegebb adatok és eredmények. Ezekből konstatálható, hogy Budapesten egy szobára 6 lakó esik. Ez a lakássűrűségnek

2 olyan példája, amilyen az egész világon nincsen. Egyik német városban 5-ig haladt fel ugyan a lakók sűrűsége. Nálunk a lakósűrűség 6-ra szállt fel. Méltóztassanak elgondolni, hogy ez egészségügyi szempontból mit jelent. Én vizsgáltam ezt a kérdést egészségügyi szempontból is, hogy a lakásépítkezés hiánya egészségügyi tekintetben mit hozott felszínre és milyen eredménnyel járt. Az 1900—1910-ig terjedő időszakban az elhaltak 6%-a tüdővész áldozata lett. 1914. és 1915-ben már 8% volt a tüdővészben elhaltaknak számaránya, s a legutóbbi statisztika szerint már az elhaltak 15 %-át felülhaladja a tüdővészben elhaltak 1. A nemzetgyűlés a lakásfelszabadítási törvénytervezetet tárgyalta. A törvény alapján megszűnt a még a világháború éveiben életbeléptetett kötött lakásforgalom, a lakbérek felemelésének és a lakás felmondásoknak tilalma, felszámolták a lakáshivatalokat. 2. Helyesen: lakósűrűségnek.