Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

büntetés 2, felmentés 4, összesen 60. Altiszt és szolga: elbocsátás 38, pénzbüntetés 15, felmentés 23, összesen 76, mindössze 214. II. A tanszemélyzet fegyelmi ügyeit illetően ez a jelentésem: A kommunizmus bukása után fegyelmit indítottunk: a) a felfüggesztés kimondásával 337 polgári iskolai tanár, elemi iskolai tanító és óvónő ellen, b) ugyanakkor előzetes vizsgálatot tettünk folyamatba az oktatószemélyzet 295 tagja ellen és c) fegyelmi feljelentést tettünk a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnál 71 középiskolai, illetve felső kereskedelmi iskolai tanár ellen. A fegyelmi ügyek száma tehát 703 volt.

3 Az előzetes vizsgálatok befejezésével s annak eredményeként a 295 esetből az előzetes vizsgálat során igazoltatott, vagy a fegyelmi vizsgálatot mellőzve kisebb házi fenyítéssel sújtatott 234 alkalmazott, míg az előzetes vizsgálat eredményéhez mérten még, további 61 egyén ellen kellett a felfüggesztés kimondásával a fegyelmi vizsgálatot: megindítani, vagyis ezek szerint a tanszemélyzetnek összesen 398 tagja függesztetett fel állásától, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr pedig feljelentésünkre 71 középiskolai tanár ellen rendelt el fegyelmi vizsgálatot. Az ügyeknek a mai állása ez: az összesen 703 fegyelmi ügyből a) az előzetes vizsgálat során igazolással, vagy kisebb házi fenyítéssel befejezést nyert 234 ügy, b) a főváros joghatósága alá eső 398 fegyelmi ügyből ítélettel befejezést nyert 254 ügy, c) a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr joghatósága alá tartozó 71 ügyből pedig 52 ügy, vagyis befejeztetett összesen 540 ügy, elintézetlen tehát 163 ügy. — • Tvhat. biz. közgy. jkv. 1920—423. 30. Turcsányi István tanulmánya a „Bűnös Budapest"-ről 1920. augusztus. Akik sóvárogva várták a nemzeti feleszmélést, bizonyosra vették, hogy ez a reneszánsz a búzaföldek tiszta levegőjéből s nem a főváros szennyes gőzéből születik meg s azt is tudták, hogy a feltámadt élnivágyás ujjongó evoeja

1 egyúttal szigorú tetemrehívás lesz Budapesttől. Nincs gondolkodó magyar ember, aki ne látná most már, hogy ebben a városban született meg az a szellem, mely kigúnyolva minden reményt a magyar sorsban, megölve hitet, becsületet, mindenkinél idegenebbé, hazátlanabbá tette a magyart saját honában. Ebben a városban gúnyolták ki nemzeti imádságunkat, itt tépték le lobogónkat s némították el a magyar vért lüktető szíveket, ez a város az, mely a Caraffa Eperjese s a Haynau Aradja

2 mellé úgy kerül harmadiknak, mint a magyar martyromság, leghatalmasabb máglyája. Csoda-e hát, hogy a millió átok, mi a magyar rónák és hegyek között fakadt, végre is nyílt gyűlöletté testesült s hogy 3. A főváros alkalmazásában állott tanerők száma 1920-ban: 4.534 fő (kinevezett). 1. Örömkiáltása. 2. Utalás Caraffa osztrák császári tábornok eperjesi (1687) és Haynau aradi vérengzéseire (1849).