Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)
NÉVJEGYZETEK
NÉVJEGYZETEK 1 Agotai Béla, ny. elemi iskolai főigazgató, Budapest Székesfővárosi Pedagógiai Filmgyár Rt. vezérigazgatója. — 304. Alföldi Béla, (1877—t) orvos, kormánypárti politikus. 1922—1944 között képviselő. — 393. AlmásyLászló, (1869—1936) ügyvéd, kormánypárti politikus. 1922-től képviselő. 1923-tól a Keresztény Kisgazda Földműves és Polgári Párt ügyvezető alelnöke, 1927-től 1929ig elnöke. 1922—1923-ban a nemzetgyűlés alelnöke. 1929—1935 között a képviselőház elnöke. — 214. Andréka Károly, (1874—1937), az első világháború alatt, majd a Tanácsköztársaság leverése után a rendőrség államrendészeti osztályának vezetője. 1921-től főkapitány helyettes. A Községi Polgári Párt képviseletében 1925-től választott, 1931-től örökös tagja a tvhat. biz.-nak. — 263, 275, 319, 326. Antal István, (1896) ügyvéd, szélsőjobboldali politikus, Gömbös bizalmi embere. 1942. ápr. 17-től nemzetvédelmi-propaganda, 1944. márc. 22-től 1944. aug. 22-ig vallás és közoktatásügyi miniszter. Háborús bűnösként életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. — 512. Apponyi Albert gr., (1846—1933) nagybirtokos, legitimista politikus. Az 1920. évi párizsi béketárgyalásokon a magyar küldöttség elnöke, 1923-tól népszövetségi fődelegátus. 1920-tól a legitimista ellenzék vezéralakja. —29, 118. Apponyi György gr., (1898) legitimista nagybirtokos. 1931-től 1944-ig képviselő, 1935-től 1944-ig a tvhat. biz. tagja. A németek mint a Polgári Szabadság Párt egyik vezető exponensét angol—amerikai orientációt képviselő politikája miatt Mauthausenbe deportálták. — 380, 449. Apró Antal (1913) festőmunkás, 1929-ben kapcsolódott be a szocialista munkásmozgalomba, 1931-től KMP tag, majd a MÉMOSZ egyik vezetője. Az 1935. évi építőmunkás sztrájk szervezője. 1942-ben letartóztatták, majd internálták. 1944 elején történt kiszabadulása után aktív harcosa az illegális mozgalomnak. 1944 végén a németek és a nyilasok elleni fegyveres harc egyik vezetője. — 395, 576, 577. Bacsó Béla, (1891—1920) szociáldemokrata író, újságíró, a Népszava munkatársa. 1920. febr. 17-én a fehérterrorista Ostenburg-különítmény tisztjei Somogyi Bélával együtt meggyilkolták. — 22. Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886—1944) publicista, politikus, a függetlenségi harc mártírja. Politikai pályájának kezdetén bátyjával együtt megölték Áchim András parasztvezért, 1918-tól fajvédő, nacionalista politikus, a Gömbös—Eckhardt csoport tagja. 1934-től 1 A „Névjegyzetek" fejezetben a korszakra vonatkozóan elsősorban azon személyiségek főbb életrajzi adatai találhatók meg, akik jelentősebb szerephez jutottak az ellenforradalmi rendszer évei alatt Budapest várospolitikai- és közéletében. Nem szerepelnek a szakirodalom és az életrajzi lexikonok által már kellő mértékben bemutatott közismert politikusok és más történelmi személyiségek. A tárgyalt személyek esetében is a várospolitikai életben folytatott tevékenység ismertetése volt az elsődleges szempont. A korszak szereplőinek 1945 utáni ténykedésére, sorsára a Források Budapest Múltjából IV. kötetében találhatók adatok. A Névjegyzetek részben használt rövidítések a következők: ? = sorsa ismeretlen, f = elhalálozás jelzése.
