Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

NÉVJEGYZETEK

fokozatosan a náciellenes külpolitika, az or­szág függetlensége és a demokratikusabb bel­politika szószólója. Részt vett a Magyar Front és a Történelmi Emlékbizottság mun­kájában. 1944. márc. 19-én fegyveresen ellen­állt a letartóztatására kiküldött Gestapo kü­lönítménynek. 1944 őszén szabadult. Nov.­ben elnöke a Magyar Nemzeti Felkelés Fel­szabadító Bizottságának. A nyilasok árulás következtében letartóztatták és 1944. dec. 24-én Sopronkőhidán kivégezték. 1922— 1926, 1931—1935 és 1939—1944 között kép­viselő. — 528, 546, 576, 609. Baky László, (1898—1946) csendőrőrnagy. Részt vett a szegedi ellenforradalmi mozga­lomban és az 1920. évi nyugatmagyarországi felkelésben. 1939-ben nyilaskeresztes képvi­selő, a Sztójay-kormányban belügyi állam­titkár, Szálasi különleges katonai rendfenn­tartó erőinek szervezője. 1946-ban, mint há­borús bűnöst kivégezték. — 509, 516, 517, 535. Bálint György, (1906—-1943) a korszak egyik legjelentősebb baloldali újságírója, a Gon­dolat c. kommunista folyóirat és aPesti Napló munkatársa. A rendszer büntető században Ukrajnába hurcoltatta s ott halt mártír­halált. — 434, 473. Bangha Béla, (1880—1940) jezsuita szerzetes, egyházi író, irredenta politikus, az Actio Catholica alelnöke. — 457. Bánóczi László, (1884—1945) szociáldemokrata politikus, színházi író és rendező. Az SzDP fővárosi községi- és művelődési politikájának egyik irányítója. 1925-től 1941-ig tvhat. biz. tag. — 280, 478, 500, 519. Baracs Marcell, (1865—1933) ügyvéd, demok­rata párti politikus. 1898 óta választott, 1931­től örökös tagja a tvhat. biz.-nak, 1920 után a Demokrata párt elnöke. 1927-től 1931-ig képviselő. — 56, 62, 104, 105, 180. Bárczy István, (1866—1943) liberális politikus. 1901-től közoktatásügyi tanácsnok, 1906-tól polgármester, 1917—1918-ban főpolgármes­ter. Főrendiházi tag. Polgármesterségének időtartama alatt, vezetésével nagyszabású szociálpolitikai, városfejlesztési és községesí­tési program került megvalósításra. 1919— 1920-ban a Huszár-kormány igazságügymi­nisztere. 1920-tól 1931-ig képviselő. 1926 után belép az Egységes Pártba. 1901-től választott 1931-től örökös tagja a tvhat. biz.-nak és elnöke a BSzKRT igazgatóságá­nak. — 25, 39, 40, 41, 42, 137, 139, 140, 145, 151, 157, 168, 171, 172, 214, 279, 449, 603. Bárdos Ferenc, (1880—1959) lakatos, szociál­demokrata politikus, a Vas és Fémmunkások Központi Szövetségének elnöke. 1926-tól 1930-ig a tvhat. biz. tagja, 1928-tól 1931-ig képviselő. — 312. Bárdossy László, (1890—1946) diplomata. 1941. febr. 4-től külügyminiszter, Jugoszlávia meg­támadását s Teleki Pál öngyilkosságát köve­tően ápr. 3-tól 1942. márc. 7-ig miniszter­elnök. Fiadat üzent a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a parlament beleegye­zése nélkül. Elsősorban felelős a II. magyar hadseregnek a keleti frontra küldéséért. 1946-ban mint háborús bűnöst kivégezték. — 607. Barla Szabó József, (1883—?) orvos, egye­temi magántanár, 1920-tól 1928-ig kisgazda-, majd egységes párti képviselő. 1930-ban tvhat. biz. tag. — 78. Bárót hy Pál, (1872—f) ügyész, 1920-tól a Bp. Kir. Ügyészség sajtóosztályának; majd 1926-tól az ügyészségnek a vezetője. — 295—298. Bartha Károly, tábornok, 1938. nov. 15-től 1942. szept. 24-ig honvédelmi miniszter. — 481, 497, 511. Battlay Imre, (1883—?) városi főtisztviselő. 1934— 1943 között a IX. ker. elöljárója, 1935- ben tanácsnok. — 509. Becsey Antal, (1871—1939) gépészmérnök, az Egységes Községi Polgári Párt alelnöke. 1920-tól választott, 1931-től örökös tagja a tvhat. biz.-nak. — 214. Becske Kálmán, (1885—f) mérnök, városi főtisztviselő, 1937-től a városrendezési és ma­gánépítési ügyosztály helyettes, 1939-től — mint tanácsnok vezetője. 1944-ben alpolgár­mester. — 555. Beliczay Imre, (1886—1952) városi főtisztvi­selő, 1938-ban tanácsnok. A VIII. ker. elöl­járója, majd a városházi ipari- és kereskedel­mi-, 1939-tcl a pénzügyi ügyosztály vezetője. — 530, 555. Belitska Sándor, (1872—1939), hadsereg fő­parancsnok az 1918. okt.-i forradalom ide­jén, a szegedi ellenforradalmi kormány had­ügyminisztere, 1920—1923-ban a Teleki il­letve a Bethlen-kormány honvédelmi mi­nisztere, majd varsói követ. — 81. Beniczky Ödön, (1878—1931) legitimista, ke­reszténypárti politikus. A Friedrich-kor­mányban belügyi államtitkár. Huszár Károly koncentrációs kormányában belügyminisz­ter. 1925-ben „Az Üjság"-ban közzé tett, a Somogyi—Bacsó gyilkossággal kapcsolatos cikke miatt kormányzósértés vádjával két

Next

/
Thumbnails
Contents