Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

NÉVJEGYZETEK

fokozatosan a náciellenes külpolitika, az ország függetlensége és a demokratikusabb belpolitika szószólója. Részt vett a Magyar Front és a Történelmi Emlékbizottság munkájában. 1944. márc. 19-én fegyveresen ellenállt a letartóztatására kiküldött Gestapo különítménynek. 1944 őszén szabadult. Nov.ben elnöke a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának. A nyilasok árulás következtében letartóztatták és 1944. dec. 24-én Sopronkőhidán kivégezték. 1922— 1926, 1931—1935 és 1939—1944 között képviselő. — 528, 546, 576, 609. Baky László, (1898—1946) csendőrőrnagy. Részt vett a szegedi ellenforradalmi mozgalomban és az 1920. évi nyugatmagyarországi felkelésben. 1939-ben nyilaskeresztes képviselő, a Sztójay-kormányban belügyi államtitkár, Szálasi különleges katonai rendfenntartó erőinek szervezője. 1946-ban, mint háborús bűnöst kivégezték. — 509, 516, 517, 535. Bálint György, (1906—-1943) a korszak egyik legjelentősebb baloldali újságírója, a Gondolat c. kommunista folyóirat és aPesti Napló munkatársa. A rendszer büntető században Ukrajnába hurcoltatta s ott halt mártírhalált. — 434, 473. Bangha Béla, (1880—1940) jezsuita szerzetes, egyházi író, irredenta politikus, az Actio Catholica alelnöke. — 457. Bánóczi László, (1884—1945) szociáldemokrata politikus, színházi író és rendező. Az SzDP fővárosi községi- és művelődési politikájának egyik irányítója. 1925-től 1941-ig tvhat. biz. tag. — 280, 478, 500, 519. Baracs Marcell, (1865—1933) ügyvéd, demokrata párti politikus. 1898 óta választott, 1931től örökös tagja a tvhat. biz.-nak, 1920 után a Demokrata párt elnöke. 1927-től 1931-ig képviselő. — 56, 62, 104, 105, 180. Bárczy István, (1866—1943) liberális politikus. 1901-től közoktatásügyi tanácsnok, 1906-tól polgármester, 1917—1918-ban főpolgármester. Főrendiházi tag. Polgármesterségének időtartama alatt, vezetésével nagyszabású szociálpolitikai, városfejlesztési és községesítési program került megvalósításra. 1919— 1920-ban a Huszár-kormány igazságügyminisztere. 1920-tól 1931-ig képviselő. 1926 után belép az Egységes Pártba. 1901-től választott 1931-től örökös tagja a tvhat. biz.-nak és elnöke a BSzKRT igazgatóságának. — 25, 39, 40, 41, 42, 137, 139, 140, 145, 151, 157, 168, 171, 172, 214, 279, 449, 603. Bárdos Ferenc, (1880—1959) lakatos, szociáldemokrata politikus, a Vas és Fémmunkások Központi Szövetségének elnöke. 1926-tól 1930-ig a tvhat. biz. tagja, 1928-tól 1931-ig képviselő. — 312. Bárdossy László, (1890—1946) diplomata. 1941. febr. 4-től külügyminiszter, Jugoszlávia megtámadását s Teleki Pál öngyilkosságát követően ápr. 3-tól 1942. márc. 7-ig miniszterelnök. Fiadat üzent a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a parlament beleegyezése nélkül. Elsősorban felelős a II. magyar hadseregnek a keleti frontra küldéséért. 1946-ban mint háborús bűnöst kivégezték. — 607. Barla Szabó József, (1883—?) orvos, egyetemi magántanár, 1920-tól 1928-ig kisgazda-, majd egységes párti képviselő. 1930-ban tvhat. biz. tag. — 78. Bárót hy Pál, (1872—f) ügyész, 1920-tól a Bp. Kir. Ügyészség sajtóosztályának; majd 1926-tól az ügyészségnek a vezetője. — 295—298. Bartha Károly, tábornok, 1938. nov. 15-től 1942. szept. 24-ig honvédelmi miniszter. — 481, 497, 511. Battlay Imre, (1883—?) városi főtisztviselő. 1934— 1943 között a IX. ker. elöljárója, 1935- ben tanácsnok. — 509. Becsey Antal, (1871—1939) gépészmérnök, az Egységes Községi Polgári Párt alelnöke. 1920-tól választott, 1931-től örökös tagja a tvhat. biz.-nak. — 214. Becske Kálmán, (1885—f) mérnök, városi főtisztviselő, 1937-től a városrendezési és magánépítési ügyosztály helyettes, 1939-től — mint tanácsnok vezetője. 1944-ben alpolgármester. — 555. Beliczay Imre, (1886—1952) városi főtisztviselő, 1938-ban tanácsnok. A VIII. ker. elöljárója, majd a városházi ipari- és kereskedelmi-, 1939-tcl a pénzügyi ügyosztály vezetője. — 530, 555. Belitska Sándor, (1872—1939), hadsereg főparancsnok az 1918. okt.-i forradalom idején, a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminisztere, 1920—1923-ban a Teleki illetve a Bethlen-kormány honvédelmi minisztere, majd varsói követ. — 81. Beniczky Ödön, (1878—1931) legitimista, kereszténypárti politikus. A Friedrich-kormányban belügyi államtitkár. Huszár Károly koncentrációs kormányában belügyminiszter. 1925-ben „Az Üjság"-ban közzé tett, a Somogyi—Bacsó gyilkossággal kapcsolatos cikke miatt kormányzósértés vádjával két