Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

őrnagy útján. A hidak felrobbantását Meyer német százados parancsnoksága alatt álló német utászegységek hajtják végre. Meyer százados közlése szerint a hidak fel­robbantásához szükséges utólagos műszaki munkálatok végrehajtásához a parancs vételétől számított 2 órai idő kell, de szükség esetén ez az idő megrövidíthető. Meyer százados harcálláspontja a Gellért szállodában van. Folyó hó november 17-én reggel 8 órától kezdve a városparancsnokság, a rendőr­főparancsnokság és a légoltalmi parancsnokság 24 órai váltással 1—1 összekötő tisztet rendel ki Meyer százados mellé. Mind a három összekötő tiszt gépjárművel rendelkezik. Ha Meyer százados a hidak felrobbantására vonatkozó parancsot megkapja, az összekötő tisztek gépjárművön azonnal az őket kiküldő parancsnokságukhoz sietnek és jelentést tesznek. Az iparügyi minisztériumban folyó hó 16-án délután 14 órától kezdve többek között a székesfővárosi tűzoltóságnak és nagyüzemeknek (Elektromos művek, Gáz­művek, Bszkrt) van 1—1 küldönce, aki a hidak robbantásáról szóló értesítés vétele után azonnal jelentést tesz felettesének. Célszerű volna ezeket a küldöncöket leg­alább kerékpárral ellátni, mert a telefonhálózat működésére akkor, amikor már a hidak robbantására sor kerül, nem lehet számítani. Tehát úgy a tűzoltóság, mint a fővárosi nagyüzemek két vonalon, éspedig a légoltalmi parancsnokság útján, valamint a rendőrfőparancsnokság által kiküldött tiszt és az iparügyi minisztériumba kiküldött küldöncök útján értesül a hidak felrobbantásáról. A székesfőváros vezetősége eszerint két helyről kap értesítést, éspedig a légoltalmi parancsnokság és a polgármesteri XIV. ügyosztály útján, továbbá az iparügyi minisz­tériumba kiküldött tűzoltóküldönc és a tűzoltófőparancsnokság, valamint ugyancsak a polgármesteri XIV. ügyosztály útján. — Ha a főpolgármester úr és a polgármester úr hivatalában tartózkodik, a polgár­mesteri XIV. ügyosztály útján, ha pedig a lakásán, a legközelebbi tűzoltólaktanya (I. kerület, illetve II. kerületi tűzőrség) útján kap jelentést. A rendőrség feladata egyrészt a hídfő körül az ott szolgálatot teljesítő magyar és német rendfenntartó közegekkel karöltve a forgalmat irányítani, másrészt a hidak felrobbantásáról a hídfőktől 200 méteres körzetben fekvő lakóházakat értesíteni. Minthogy a hidak robbantása nem veszélyezteti a környező épületeket, elegendő, ha a még ott tartózkodó lakók az ablakokat kinyitják és az óvóhelyre vonulnak. Lehetséges azonban, hogy kisebb vasdarabok a házakra esnek.— A hidak felrobbantása egyébként szorosan összefügg a kiürítés kérdésével, mert előreláthatóan a hidak összerombolására csak akkor fog sor kerülni, ha már Buda­pest területén utcai harcok folynak. Minthogy pedig az utcai harcok Budapest tüzérségi lövetésével járnak, valószínű, hogy a lakosságnak tekintélyes része, amely jelenleg minden körülmények között Budapesten kíván maradni, az ellenséges fegyve­rek közvetlen behatása alatt utolsó pillanatban mégis távozásra határozza el magát. Épen ezért fokozottabb teher hárul a rendőrségre a rendfenntartással kapcsolatban, mert a hidakon épen az utcai harcok alatt okvetlenül biztosítani kell a harcoló csapatok számára szükséges utánpótlás szállításának lehetőségét.-— Ha a harci helyzet úgy alakul, hogy nem kell valamennyi hidat egyszerre fel­robbantani, hanem csupán azok egy részét, a kirendelt összekötő tisztek és küldöncök

Next

/
Thumbnails
Contents