Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

ilyen értelemben teszik meg jelentésüket és azután azonnal visszatérnek szolgálati helyükre. Tekintettel arra, hogy a hidak felrobbantására vonatkozó értesítés vétele és a felrobbantás végrehajtása közötti idő túlságosan rövid ahhoz, hogy az érdekelt hatóságok és szervek a még szükséges intézkedéseket foganatosíthassák, Meyer százados kilátásba helyezte, hogy — ha az módjában áll — figyelmezteti az összekötő tiszteket, hogy a hidak felrobbantására vonatkozó parancs kiadása megítélése szerint várható. Pl. Archívum. 677. f. 1/14. öe. 21—24. Másolat. 280. A főváros lakosságának ellenállása erődítési munkálatokra történő kirendeléssel szemben A) Endre László hadműveleti kormánybiztos leirata a polgármesterhez 1944. november 17. Úgy a német, mint a magyar katonai parancsnokságoktól vett értesülés szerint a főváros környékének déli szegélyén a lakosság sáncmunkákra csak szórványosan jelentkezik.

1 Ehelyett a csapatok mögötti térségben fegyverek, lőszer, robbanó anyag után kutat, elesettek hulláit rabolja, fosztogatja ki s viszi haza magával. Feltehető, hogy ezek között kommunisták is vannak, ezért a rendészeti szervek útján ezeket a jelenségeket minden eszközzel akadályozza meg s a kiürítendő területről, annak ellenére, 1. A kispesti polgármester 1944. nov. 22-i jelentése szerint a lakosság részvétele az erődítési munkálatokban a nemzetőrség, a légoltalmi alakulatok, majd a csendőri és rendőri karhatalom igénybevétele ellenére csökkenő tendenciájú s a nov. 8-tól 19-ig terjedő időszakaszban a kivezényelt 15 000 főről néhány száz főre apadt. A statárium kihirdetése és a csendőri razziák ellenére 21-én összesen 180 fő volt előállítható. A polgármester közlése szerint a lakosság „kötelességérzete" elkopott s a folytatólagos igénybevétel elől zömében Budapestre költözött, más részük elrejtőzködött. (OL. ME. Hadm. ter. polg. közig. 1944. Ált. vegyes 369—373. o.) Csepelen nov. 20-án a csendőrkarhatalom minden erőfeszítése ellenére nem sikerült 500 férfit kiállítani, Soroksáron a lakosság vonakodott a kiürítési parancsnak eleget tenni, ezért nov. 22-én további csendőralakulatokat és nyilas pártszolgálatosokat vezényeltek ki. Pesterzsébeten a kiürítéshez kiállított vonatszerelvény napokon át üresen állt a pályaudvaron. A kormánybiztos ezért hirdetményt tétetett közzé, hogy azokat, akik nov. 25-én délig nem távoznak el, a karhatalom fogja összeszedni s poggyász nélkül elszállítani. Kénytelen azonban megemlíteni, hogy a lakosság kiürítését hátrányosan befolyásolja az a körülmény, hogy „...még a kiürítés megkezdése előtt a német katonaság rabolt, szép bútorokat megrongált, összetört." (OL. ME. Hadm. ter. polg. Közig. 1944. Ált. vegyes 261—265. o.) Pesterzsébeten a sáncásásra 2 500 fő helyett két nap alatt 100 főt tudtak mozgósítani, pótlásukra 18—40 éves nőket igyekeztek összeszedni. Pestlőrincről a lakosság ugyancsak vonakodott a sáncásási munkálatokban résztvenni, majd a kiürítés elrendelése után a várost elhagyni.